Olyan fontos vagy nekem, mint a víz!

Ha én lennék a szókimondó királylány, nálam a híres mondás biztosan így hangzana: „Úgy szeretem édesapám, mint a vizet”. Bár a víz a világtörténelem során nem volt az arannyal egyenértékű, mára már – talán – megtanultuk, hogy ez semmit nem von le a fontosságából, értékéből. A víz egy olyan kincs, amit nem becsülünk eléggé, holott véges készletek állnak belőle rendelkezésünkre, és sem globálisan, sem állami szinten, sem perszonálisan nem óvjuk, védjük és tanultuk meg mértékkel, odafigyelve, bölcsen használni.

Mi évek óta nagy odafigyeléssel fordulunk a víz felé, víztakarékos gépekkel mosunk és mosogatunk, legtöbbször zuhanyzunk, a WC öblítésére többállású tartályt használunk, és nem veszünk üveges vizet, megnyitjuk a csapot, kulacsba töltjük a vizet, szódát magunk készítünk. A mi szintünkön nagyjából ez az, amit meg tudunk tenni a víz védelmében.

A víz világnapján érdemes a témát más szempontok alapján is körbejárni. A 2024-es ENSZ Fenntartható fejlődési célok hívómondata a „Víz a Békéért” a vízválságok (kevés víz, sok víz, szennyezett víz) okozta konfliktusok miatt aktuális, amelyek számos lokális és nemzetközi feszültségért, háborúskodásért felelősek, azok kirobbantói. Nem kérdés, hogy a klíma- és a helyenként robbanásszerű demográfiai változások okán a vízbiztonság a globális béke kulcstényezőjévé vált. Ezekben nekünk kevés szerepet osztottak (mondhatni semmit), de lokális szinten a vízkészletek mennyiségi és minőségi megóvása már olyasmi, amiért tehetünk a szolgáló infrastruktúra fenntartása ugyanis a társadalmi béke alapja, amit az egymás – és a jövő nemzedékek számára a megfelelő áldozatvállalással óvhatunk meg.

Amennyiben tehát a víz a béke záloga (is), akkor áldozzunk is érte!

Hazánkban a hálózatok és létesítmények jelentős része tervezett életciklusának végét járja, és éves felújítási szükségletük hivatalos, illetve szakértői előrejelzések szerint is fejenként és évente 20-40 ezer Ft-ot tenne ki. Szinte hihetetlen, de a hazai ivóvíz ellátórendszer nincs jó állapotban, 86 %-a kockázatos (MEKH adat) és a meglévő hálózaton (annak elhasználódottsága okán) a veszteség Magyarországon átlagosan 20%, de van, ahol az 50%-t is eléri.

Jó hír, hogy a szakértői és hivatalos társadalmi kutatások is bizonyítják, hogy mi, a lakosság érzékeljük a tennivalókat, a rekonstrukciós és fejlesztési szükségleteket és reprezentatív kutatások alapján tudjuk, hogy ebből ki kell vennünk a részünk és a fejlesztésekre, a rekonstrukcióra, a vízbiztonság érdekében készek vagyunk többet is fizetni.
A palackos ivóvíz fogyasztásának kiadása (ami ma fejenkénti nagyjából napi 3 dl) nagyságrendileg megfelel a teljes víziközműszolgáltatásra fordított összegnek, nem csoda, hogy nem tanultuk meg becsülni eléggé.

A Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség Vízérték társadalmi szemléletformáló programja keretében a maszesz.hu honlapon a pedagógusok, de szülők számára elérhető víztémájú óravázlatokat helyezett el. Céljuk, hogy olyan segédletet adjanak, amellyel akár otthon, környezetismeret órán, akár Víz Világnapján vagy a Fenntarthatósági Témahéten is szórakoztatóan, de kellően informatívan lehet a vízről beszélgetni.