You are here: Home > Termékekről, Utazás > Rádiót női kézbe?! – Miért ne?

Rádiót női kézbe?! – Miért ne?

Bevallom őszintén, annak ellenére, hogy mérnöki diplomám van, sok esetben elbizonytalanodom egy-egy műszaki cikk láttán. Ok, a leírásokat alapból félre szoktam tenni az első körben, szeretek magam rájönni, hogy mennyire felhasználóbarát az eszköz, ami az utamba került. Ennek persze vannak hátulütői, 20 évig használtam a sütőm úgy, hogy szerintem a teljes repertoárjának a felét nem tudta megmutatni.

Természetesen ma már jóval tudatosabb vagyok, a kis és nagy háztartási gépek beszerzésekor ügyelek arra, hogy olyat vegyek, amelynek a funkciói számomra kielégítőek, azaz mindent tudnak, amire vágyom és csak kevés olyan felesleges kunszt van bennük, ami miatt nehezebb lenne a használatuk.

A belső mellett a külsőre is sokat adok, szeretem, ha egy tárgy ergonomikus, könnyen kézre esik, szükség esetén nem kell sokat bíbelődni vele, könnyen tölthető, van esetleg saját dokkolója és így – a rendszerető lelkem – mindig vissza tudja tenni a helyére és ezt másoktól is joggal megkövetelheti.

A walkie talkie készülékek évek óta hű társaink, ebben benne van a férjem több mint 40 éves rádióamatőr múltja és az én biztonságszeretetem. Mindig jó tudni, hogy egy kiránduláson, utazáson, nyaraláson kapcsolatban vagyunk, térerőtől függetlenül, nem számít a cellák kénye-kedve, a saját sávunkon elérjük egymást.

Nagy boldogságomra a múltkori kirándulásunk alkalmával a Motorola eszközei között rábukkantam a Talkabout T72-re, amely nincs túlkomplikálva és az én gyerekméretnél csak egy hangyányit nagyobb kezemmel is könnyedén kezelhető.

mot2

Ildi barátnőmmel 3 teljes napra kiszakadtunk a hétköznapokból, négy kamasszal és az ennek megfelelően pörgős életvitellel a hátunk mögött ez már szinte orvosilag is javallott volt. A családjaink kicsit kétkedve fogadták az eltávunk határozott bejelentését, amit pluszban azzal is megspékeltünk, hogy az online térben is jóval kevesebbet keringtünk és a telefonjainkat szintén takarékra tettük. Ehhez jött hasznos segítségként a walkie talkie, amely az egymással való kommunikációnkat viszont megkönnyítette, amíg Ildi épp visszafutott a Regéci vár parkolójába, addig se vesztettük egymást szem elől, függetlenül attól, hogy a Zemplén közepén mekkora térerőt szabtak ránk a szolgáltatók. A kis, kompakt kivitelű, szinte súlytalan eszközök könnyedén becsusszantak a női válltáskáinkba, karabinerre csíptetve is magunkkal vihettük, a ki-bekapcsolás és az adás-vétel sem okozott gondot.

mot4

A mi kocaturista életmódunkhoz kapcsolódó kommunikációt is lazán megkönnyítette (hogyan máshogy magyarázod el, hogy a bal hátsó ülés alatt kell keresni valamit, amikor te a vár fokán állsz, a másik meg a parkolóban küzd a neked fontos apróságért?), de egyértelmű, hogy nagyobb túrák, biciklizések, hegymászás közben is nagy hasznunkra lehet.

mot3_v

A Motorola Talkabout T72 walkie talkie eszközei könnyen összhangba hozhatók, más PMR rádiókkal is együtt használhatók, bírják, ha az idő csapadékosba vagy párásba csap át, frekvencia-engedélyre sincs szükségünk a használatukhoz és nagyjából – jó terepviszonyok mellett – 8 km-es hatótávolságon belül tudunk rajtuk keresztül szót érteni egymással.

mot1_v

 

Tags:

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • Twitter
  • RSS

Comments are closed.