Milky Chance az Akváriumban

Legjobb barátnőmmel, Rozival gyakran járunk koncertekre. Idén ez az élmény, eddig váratott magára, de végül február utolsó napján ez is megadatott.

Szombaton, miközben épp nagyban szóbeliztettem az iskolámba jelentkező nyolcadikos tanulókat, Rozi azzal hívott, hogy lenne-e kedvem elmenni az esti Milky Chance koncertre. Már az októberi Lewis Capaldi koncertünkön beszéltük, hogy kéne menni, de mivel igazándiból nem vagyunk akkora rajongók, így az ötletet pár nappal később már el is felejtettük. Annak ellenére merült feledésbe, hogy a srácok zenéjét egyébként kifejezetten szeretem. Nem volt kérdés, hogy – felvételi ide vagy oda – az újra felvetett ötletre egy azonnali igennel reflektálok.

Akadt azonban egy kis probléma, mivel Rozival még csak 15 évesek vagyunk, így kísérő nélkül nem mehettünk el erre az előadásra. Anya, aki mindenre vevő, nagyon lelkesen kísért volna minket, csak velünk ellentétben mások már felmarkolták a jegyeket. Innentől kezdve indult a jegyvadászat. Sok kutatás után sikerült hiteles forrásból találni még egyet, amire azonnal le is csaptunk.

A koncertet egy számunkra nem túl vonzó előzenekar előzte meg. A zenéje ugyan nem nekünk szólt, de a fél órás műsor a tömeg lazaságának felmérésére tökéletes volt. Az előttünk vergődő srácon és a 2 méteres barátnőjén kívül, barátságos emberek vettek minket körül, akikkel a koncert alatt sem volt probléma.

milky2

A laza tömeg azért a valódi koncert kezdetére erősen összetömörült, az Akvárium nagyterme tisztességgel megtelt, emberrel és energiával. A fiúk stílusa ugyan nehezen beazonosítható, afféle egyveleg, de mindenből pont annyit és pont úgy vesz el, mixel össze és ad át, hogy egy nagyon komplett, kirobbanóan energikus előadás legyen a vége. A gitárszólók mellett Antonio szájharmonika tudása nyűgözte le a közönséget és minket is. Ez volt az est fénypontja, a két perces harmonikaszóló, ami közben végig azon gondolkodtunk, hogy honnan és mivel vesz ennyi levegőt. Ezt nem fejtettük meg.

milky3

A banda nem csak a zenével nyűgözött le minket, hanem azzal is, hogy ők, akik a turnéik miatt rendre körbeutazzák a Földet – ezzel, hatalmas lábnyomot hagyva maguk után – környezettudatosan gondolkoznak. Éppen ezért a turnéjuk során eladott jegyek számával megegyező mennyiségű fát ültetnek, azaz 1 jegy = 1 fa. A koncerteken árult Milky Chance pólók, pulcsik pedig mind újrahasznosított anyagból készülnek, ezzel is csökkentve azt a bizonyos ökológiai lábnyomot. Ez a gondolkozás számomra, akinek a jövője múlik ezen, különösen szimpatikus.

milky4

Összességében érdemes volt a szombatunkba beengedni a Milky Chance élményt, a koncert ugyanis mindhármunknak hatalmas örömöt okozott, egészen biztos, hogy ezentúl nagyobb figyelemmel kísérjük majd az együttest.

Tags:

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • Twitter
  • RSS

Gasztronómiai örökség, avagy ötven séf, ötven történet – ez vár ránk a 10. Gourmet Fesztiválon

Május 21. és 24. között újra a Millenárison koncentrálódik a magyar gasztronómia, nyílik a 10. Gourmet Fesztivál, ahol a megszokott minőségben, még nagyobb területen mutatja meg színe-javát a magyar vendéglátás.

A hazai gasztrokultúra legkedveltebb rendezvényén idén nem alapanyagban mérik a közös nevezőt, a szervezők az örökség-et, mint vezérelvet, mint inspiratív alapot adják csak meg a kiállító vendéglátósoknak, szakácsoknak. Ez a nagyfokú szabadság szerintem szép eredményekre fog vezetni, ahogy mindenki megkeresi az általa képviselt gasztronómia gyökereit, elgondolkodik a hivatásán, majd tányérra komponálja mindazt, amit számára ez a szó – ebben a környezetben – jelent.

A Gourmet nagy utat járt be a kezdetektől, de népszerűsége egyértelműen töretlen. Nem csak annak köszönheti sikerét, hogy az ország minden tájáról ide hozza, házhoz a pest-budai közönség számára a legizgalmasabb éttermeket, hanem annak is, hogy képes megújulni, a bevált recepten pont annyit módosítva fejleszteni, hogy aki a megszokottra vágyik az is boldog legyen, és aki újabb élményekkel kíván gazdagodni, az is megtalálja a számára érdekes, újszerű helyeket. Éppen ezért az elmúlt 10 évben nagyon tudatosan bővült a kiállítók köre, megjelentek az éttermek mellett a legjobb borászatok, pálinkafőzdék és a cukrászatok is. Így ma már a Gourmet Fesztivál nem csak egy szegmensét villantja fel a magyar gasztronómiának, hanem annak egészére kínál négy napos rálátást.

A teljesen új, 2,5 hektáros park résszel, függő híddal, tóval gazdagodott Millenárison nem csak a gasztronómia szerelmesei, hanem a pihenni és feltöltődni vágyók is megtalálhatják a számításukat, hiszen a rendezvény ideje alatt, a kibővített multifunkcionális térben folyamatosan programokkal, előadásokkal várják az érdeklődőket.

gourmet

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • Twitter
  • RSS

Tifliszo

Bár már sok ismerősöm áradozott a Grúziában megtapasztalt vendégszeretetről, eddig még nem volt szerencsénk eljutni, holott régóta tervezzük. Ám a legendás vendégszeretetüket pénteken megtapasztalhattam Budapest legújabb grúz éttermében, a Tifliszo-ban.

tif1

A Ráday utca elején nyílt étteremben a grúz konyha emblematikus fogásai sorjáztak a hosszú asztalunkon, a helyben készített pékáruk, kenyerek, különféle formájú és eltérő töltelékű hacsapurik, és a szintén helyben készülő friss sajtok mellett rengeteg gyümölcs, olajos mag, és számos izgalmas kence kellette magát. Ehhez jöttek még a híres grúz borok, és egy idő után csak azt vettem észre, hogy a kezdeti megilletődött visszafogottságom semmivé foszlik és boldogan veszem ki az újabb szelet friss sajtot, amihez újabb adag padlizsánsalátát kanyarítok, és tunkolom a friss sajttal töltött, csónak formájú hacsapurit.

tif3

Bizony, a grúz konyha legismertebb fogásaiból varázsolt terülj-terülj asztalkám leginkább egy gazdag brunch-ra emlékeztetett, ahol mindegy, hogy a nap mely szakaszában járunk, éhesen biztos nem marad senki. Ezt mondjuk a grúz néplélek nem is engedné, hiszen arrafelé egy jó háziasszony minimum harminc fogással várja a vendéget.

tif2

A grúz konyha egyébként nagyon jól érthető, számunkra jól ismert alapanyagokat vonultat fel. a grúz gasztronómián minden szomszéd otthagyta egy kicsit a kézjegyét, minden régió rendelkezik egy egészen egyedi konyhával, és mégis olyan emblematikus fogásokkal bír, mint a már említett hacsapuri, illetve a sok ráncot vető töltött tésztabatyu, a hinkali. A hinkalit hol zöldségekkel, hol hússal vagy épp gombával töltik meg, a töltelék egyébként meglehetősen leveses, így a kifőtt batyukat először csak finoman ki kell harapni, óvatosan ki kell belőle szívni a levest, majd utána ehetjük meg a tésztát a töltelékkel együtt. Tartalmas, izgalmas fogás, amelynek az elkészítéséhez és a tökéletes fogyasztásához is elkel a gyakorlat.

tif4

Desszertfronton a grúz konyha meglehetősen egészségtudatos, főleg magvakat és aszalványokat kínál, illetve a street foodként is felfogható csurcsehelát ajánlja, ami nem más, mint cérnára fűzött dió vagy más olajos mag, esetleg aszalvány, amit szőlőlébe vagy gránátalma levébe mártanak, majd fellógatnak, hogy a gyümölcsvelő szépen megkössön a magvakon, teljesen bevonva azt. Az elkészült csurcsehela egyszerűen szállítható, bármilyen müzli szelettel könnyen felveszi a versenyt.

Ha szeretnénk megismerkedni a valós, autentikus – nem ránk szabott, cseppet átértelmezett, magyarított – grúz konyhával, akkor érdemes felkeresni a Tifliszo-t, ahol grúz alapanyagokból, családi receptek alapján készíti a fogásokat Zaza Bidzinadhvili séf, aki több mint 20 éven keresztül dolgozott Tbiliszi legjobb éttermeiben.

Tags: , ,

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • Twitter
  • RSS

Cherchez la Femme Gyengébb? Nem! nőnapi borkóstoló

Ahogyan az a Gyengébb? Nem! című könyv megjelenése óta hagyománnyá vált, márciusban ismét összejönnek Magyarország nagyszerű borásznői, hogy bemutassák boraikat a közönségnek. A Gyengébb? Nem! kóstolónak az idén is a Sofitel Budapest Chain Bridge ad otthont.

gye

Ki mondta, hogy a borászkodás férfiaknak való hivatás? Lehet, hogy valaha talán úgy volt, de ma már teljesen egyértelmű, hogy a nők is vannak olyan legények a gáton, mint a férfiak. Szabó Edit borszakíró 2017-ben megjelent kötete, a Gyengébb? Nem! 26 borásznőt mutat be szerte az országból. Nőket, akik amellett, hogy anyák, feleségek, társak és barátok, eljegyezték magukat a borral, így életük jelentős része a szőlőtőkék között, vagy a pincében telik, és boraikat egyre jobban ismeri a közönség. A könyv megjelenése után a szerző úgy határozott, hogy ezentúl minden évben közös kóstolóra hívja a szereplőket. A meghívott pincészetek száma folyamatosan bővül, hiszen évről évre újabb és újabb hölgyek jelennek meg a hazai borélet porondján. Az idén 35 borászat 123 borát kóstolhatja a közönség március 7-én délután és este.

A Cherchez la Femme – Gyengébb? Nem! címet viselő nőnapi borkóstoló helyszíne és szakmai partnere a Sofitel Budapest Chain Bridge, ahol Angoujard Klaudia marketingvezető irányítása mellett zajlanak az előkészületek.

A hölgyek számtalan meglepetéssel készülnek, több bor is a rendezvényen debütál, ismét lesz tombola, fantasztikus nyereményekkel, és bemutatkozik Gere Andrea új kozmetikumcsaládja is.

A kóstoló ideje alatt az alábbi mesterkurzusok zajlanak:

CSAK TERMÉSZETESEN! Borkóstoló Hámori Gabriellával

Természetes és natúrborokkal egyre gyakrabban találkozunk, de vajon tudjuk-e, melyik fogalom mit takar, és milyenek is ezek a borok valójában? A mesterkurzuson Hámori Gabriella színésznő velünk együtt ismerkedik a tállyai Szóló és a móri Csetvei Pincészet különleges, kénmentes, amforás, természetes eljárással készült tételeivel. A borokat maguk a borászok mutatják be. Töltsön egy feledhetetlen órát Hámori Gabriella, Csetvei Krisztina és Éless Tímea társaságában. A mesterkurzust Szabó Edit, a Borsmenta főszerkesztője vezeti.

Kezdési időpont: 17.30

NŐI LÉLEK MINDEN CSEPPBEN – Borkóstoló Ónodi Eszterrel

Kevesen tudják, hogy Ónodi Eszter, a Katona József Színház művésze nagy borrajongó. Szívesen ismerkedik a furminttal, de kedveli a telt vörösborokat is. Ezen az estén mindkettőben lesz részünk, jóféle furmintokól Bodó Judit (Bott Pince), izgalmas vörösökről pedig Luka Enikő (Luka Pincészet) gondoskodik. Nem igazi mesterkurzus, inkább afféle női beszélgetés lesz ez, hétköznapokról és ünnepekről, munkáról és családról, vagyis úgy „egyszerűen” az életről. A mesterkurzust Szabó Edit, a Borsmenta főszerkesztője vezeti.

Kezdési időpont: 19.00 

Jótékony borásznők

A nőnapi borkóstolók történetében már hagyomány, hogy a borásznők lemondanak a honoráriumukról, és azt jótékony célra ajánlják fel. Az összeget az idén ketté osztják, és egyik részével a Magyar Rett Szindróma Alapítvány működését támogatják, a másik részét pedig a Győri Lions Alapítványon keresztül egy vaksága miatt művészi pályája elhagyására kényszerülő brácsaművésznőnek adományozzák.

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • Twitter
  • RSS