Mazsolás kalács, avagy a kenyérsütő dicsérete

Hosszú évekkel ezelőtt, még a gasztroblogger lét, létem hajnalán kéz alatt szereztem egy kenyérsütőt. Nem tudtam pontosan, hogy mit szeretnék vele kezdeni, halvány elképzeléseim voltak hajnali meleg kenyérillatról, meg arról, hogy milyen csodás kalácsokat fogok sütni, aztán az első kísérletek után a kenyérsütő szinte mindent eluralt, a blogon és a hétköznapjainkban is a kelt tészta lett az uralkodó, amelyet – a szerkezetnek hála – soha nem látott minőségben tudtam előállítani.

Ahogy teltek az évek, jöttek a tanítványok, akiket szinte a nulláról neveltem ki konyhatündérré, mindig felvetődött a kérdés, hogy az alap konyhai eszközparkon kívül mibe ruházzanak be. És én minden esetben azt javasoltam, hogy egy jó kenyérsütőt válasszanak, mert az egészen új dimenziót ad a kelt tésztáknak, és megbátorítja még a leggyámoltalanabb háziasszonyt is, mivel a siker garantált.

Azaz a kenyérsütő tökéletes ajándék karácsonyra, illetve tökéletes társ az ünnepi készülődésben, hiszen egészen másképp gondol az ember az ünnepekre, ha a fejében már ott a kész lista, hogy mi mindennel fogja a szeretteit és magát kényeztetni.

A Panasonic új kenyérsütője, a kecses, elegáns, kis helyet foglaló Panasonic SD-ZB2512KXE ideális választás, ha ajándékot, vagy új konyhai személyzetet keresünk. A multifunkciós sütő 33 egyedi beállítással rendelkezik, amelyek mind arra hivatottak, hogy a különféle alapanyagú és más-más eljárást igénylő tészták a nekik való legjobb törődést, figyelmet kapják meg. A 17 különböző kenyérsütési programban az alapkenyér mellett olasz kenyér, pizzatészta, sőt gluténmentes kenyér program is található. A fejlesztők a tradicionális termékeket kedvelő házi pékeknek szintén kedvezni szerettek volna, így került a programok közé a rusztikus kézműves kenyér, a szódakenyér is.

pana3

A méret és a héjszín természetesen választható, ahogy azt egy jó minőségű masinánál megszokhattuk. Míg a régi típusoknál alapvető problémát jelentett, ha este összekészítettük a tésztát és azt csak hajnali sütésre időzítettük, hogy reggel langyos kenyér kerüljön az asztalra, akkor nagyon meg kellett választani az alapanyagok sorrendjét. Ilyenkor mindig kicsit trükközni kellett az élesztővel, hogy se a só, se a cukor, se a nedvesség ne érje. Ez már szerencsére a múlté, a Panasonic kenyérsütője külön, optimális időpontban adagolja az összekészített alapanyagokhoz az élesztőt. Ugyancsak ennek a fejlesztésnek köszönhetően, a magvakkal, aszalványokkal sincs többet gond, ezek is a megfelelő időben kerülnek a készülő tésztához.

pana1

Hogy miért ajánlottam mindig a kezdő háziasszonyoknak a kenyérsütő gépet?

Mert nem csak a kenyér sütését oldják meg helyettünk, hanem olyan kelt tészta alapokat lehet velük készíteni, amit a legjobb robotgép sem minden esetben tud. A titok nem más, mint a külső viszonyoktól teljesen független belső hőmérséklet, amely felülírja a huzatos konyhát, nem hagyja megfázni a kelt tésztát (képes rá), segíti a kelesztési folyamatot, az edényben lévő párát nem engedi megszökni, nem szárad ki a tészta, szebben kel, jobb lesz a konzisztenciája.

A Diamond-fluoro bevonatú üstbe nem tapad oda a tészta, így használat után bőven elég átöblíteni és eltörölni, illetve ideális választás, ha kompótot vagy lekvárt szeretnénk főzni.

Mazsolás kuglóf

1,5 dl langyos tej

1 csomag porélesztő

10 dkg rétesliszt

25 dkg finomliszt

12 dkg vaj

15 dkg cukor

1/2 rúd vanília kikapart belseje vagy 1 mk. vaníliakivonat

4 db tojássárgája

1 db kezeletlen citrom reszelt héja

10 dkg aranymazsola

csipetnyi só

A kenyérsütő üstjét a mérlegre teszem, az átszitált liszteket belemérem. Hozzáadom a cukrot, a sót, ráreszelem a citrom héját, és belekaparom a vanília magjait, kicsit átkeverem, az üstöt a gépbe visszahelyezem, majd beleteszem a porélesztőt a neki kialakított adagolóba.

A tejet forralóban meglangyosítom, majd az apróbb kockákra vágott vajat hozzáadom, végül félrehúzom és a tojások sárgáját is elkeverem benne. Ezt a keveréket a lisztes alapra öntöm, a mazsolát a neki megfelelő helyre teszem, majd eldöntöm, hogy csak a dagasztást-kelesztést bízom a gépre és ennek megfelelően a mazsolás tészta programot választom, vagy meg is sütöm a gépben a kalácsot, és akkor a alap mazsolás péksütemény funkciót indítom el.

Ha ez utóbbit, akkor közepes héjszínre váltok és így sütöm meg, ha pedig kuglóf formában, vagy őzgerincben sütném, akkor a formába tett tésztát hideg sütőbe teszem, majd 180 fokos alsó-felső sütés mellett szép aranybarnára sütöm. Rácsra téve hagyom hűlni.

pana5_v

Tags: ,

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • Twitter
  • RSS

Fáma autómosó és bisztró

Az autómosóba vinni a kocsit egy időben kifejezetten férfias dolog volt. A férjem például rendszeresen eljárt egy időben bandázni az egyik barátjával. Jól beadták a verdát a mosóba, addig elszédelegtek egy kávézóba, beszélgettek. Ennek egy egészen kifinomult változatával Albániában találkoztam újra, ahol a bizniszteremtés alapja sok esetben egyetlen egy slag birtoklása volt, amely köré némi ponyvát húztak, majd Lavazo-nak, mosodának nevezték ki, de olyan soha nem volt, hogy a Lavazo-ban ne lehetett volna inni, enni valamit.

A nagy albán körútjainkon rendesen rá is szoktunk, hogy az aszfaltmentes országutak után egy-egy lavazo-ban tegyünk helyre a saját lelki békénket és a kocsiét is. Ilyenkor őt alaposan megtisztították, mi pedig a helyi kínálatból szemezgetve ebédeltünk, kávéztunk, fagylaltoztunk.

Aztán sokat viccelődtünk rajta, hogy ezt az üzleti rést a magyar kollégák miért nem képesek megtalálni.

fama2

Tegnap kiderült, hogy nem csak az albánoknak jutott eszükbe ez a remek gondolat, hanem Angyalföld szívében is született egy olyan hely, ahová érdemes egy ebédre, vacsorára begurulni, vagy így, Mikulás és karácsony tájékán egy jó forralt borra, alkoholmentes forró almás limonádéra betérni, nézni az ünnepi dekorációt, élvezni a konyha kínálatát, amíg a kocsink visszanyeri eredeti pompáját.

fama4

Tegnap este megkóstoltuk a Fáma ünnepi menüjét, amivel a karácsonyi időszakban várják a hozzájuk érkezőket. A szilvakrémleves nudlival gazdag és hatalmas adag volt, afféle inverz elgondolása a szilvás gombócnak, a krumplilevest akár anya is főzhette volna, igazi házias, klasszikus, az újragondolás szelétől megóvott fogás volt.

fama5

 A főételek közül nekem egy lazacos burgerre esett a választásom, míg a többiek egy tisztességes adag baconbe tekert sertésszűzzel ismerkedtek, amely szarvasgombával ízesített krumplipüré ágyon érkezett. A hamburgerem ugyancsak méretes adag volt, a mellé kínált diós remulád nagyon el volt találva, a roppanósra sült édesburgonyával tökéletes egységet alkottak, nem véletlen, hogy többen is az én köretemre pályáztak a társaságból.

fama6

A desszertnek – a finom és méretes adagok okán – már nem nagyon maradt hely, de azért a pohárban kínált répatortának csak nem bírtunk ellenállni.

fama1_v

A Fámába érdemes családilag ellátogatni, az autómosást egy közös ebéddé nemesíteni, de befuthatunk ide egy csajos forró csokizásra is, amíg szépülnek a járgányok, napos időben a téli időszakra rendszeresített kinti standok kínálatából szintén érdemes csemegézni, egy kis gesztenyét, forró limonádét vagy épp pirított magvakat ropogtatva várni, esetleg nézni, ahogy a téli utak és az időjárás által megcincált autónk visszanyeri régi fényét.

De a Fámába szerintem autó nélkül is érdemes elugrani, a házias, bisztró jellegű kínálatot kár kihagyni azért, mert esetleg tömegesen közlekedünk, vagy biciklivel járjuk a várost.

fama3

Tags:

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • Twitter
  • RSS

Megújult a Traktor – igazi kozmopolita tér nyílt a belváros szívében

Hazudnék, ha azt mondanám, hogy a Traktor tipikusan a gombhoz a kabát esete. Hiszen ebben az esetben degradálnám azt a gasztronómiai műhelymunkát, amely a Traktorban zajlik, holott az éttermeknek ez a szíve, ha nincs jó konyha, akkor hiába a hibátlan enteriőr.

Bicsár Attiláék izgalmas, vagány stílusa megérdemelte a környezet megújítását, a Traktort öt nap leforgása alatt olyan hellyé formálták, amely már jól tükrözi a benne jelen lévő gasztronómiát, sejtetni engedi az érkező vendég számára, hogy asztalhoz ülve, vagy a bárpulthoz sétálva mire is számítson, ha betér a Traktorba.

trak3

A Traktorban pezsgés van, a fúziós konyha legjavát felvonultató étlap, az alapanyagok, azoknak elkészítési módja és kombinálása már maga ad egy folyamatos dinamizmust a konyhának, és a vendégeknek is. Bicsár Attila konyháját nem csak a sokszínű játékosság jellemzi, hanem a fogások összes elemére fektetett hangsúly, amelynek jegyében a Traktorban a köretek kiválasztása majdnem olyan fontos, mint a főfogások meghatározása. A magyar alapanyagokból kiinduló, enyhén ázsiai vagy épp dél-amerikai hangvételű köretté nemesedő tételeket a vendégek meg is oszthatják egymással, ezt elősegítendő nem a főtétellel együtt érkezik a legtöbb esetben a köret, hanem külön tálalva.

trak1

A konyha lazaságát, magabiztosságát jól jellemzi az, ahogy az újranyitást megünnepelendő rendezvényen egy negyven kilós tonhal adta a vacsora alapját, amelyet a közönség szeme láttára kezdtek el feldolgozni, majd nagyon hamar érkeztek is a halból készített nagyszerű fogások.

A konyhához igazított vendégtér kifejezetten izgalmasra sikeredett, a feladatot a nemrég nemzetközi Red Dot elismerést kapó Laki Eszter, és a dániai tapasztalatokkal is rendelkező Csap Viktor kapta, akik a tervezés és kivitelezés során töretlenül szem előtt tartották az étterem stílusát, hangvételét, hogy ennek leképezése szülessen meg az enteriőrben.

Az elképzelés jól sikerült, a tér kellően pezsgő, barátságos és modern, jól jellemzi a Traktor vagány, sokszínű konyháját.

trak2

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • Twitter
  • RSS

Ma még élünk

Furcsa könyv Emmanuelle Pirotte alkotása, a Ma még élünk. Az ügyes felütésű, könnyed módon, egyszerű eszközökkel, de hathatósan atmoszférát teremtő könyv tulajdonképp egy kamaradráma. A hátteret a II. világháború, a normandiai partraszállás emléke, a portyázó német- és amerikai egységek adják, de valójában minden bent, egy pincében, vagy inkább bennünk játszódik.

mamegelunk

A könyv kifejezetten könnyen olvasható, gördülékenysége a forgatókönyv alapnak köszönhető, amelyből Emmanuelle könyvvé nemesítette a történetet. A plasztikussága, a kezdetektől jól fenntartott feszessége, a jó arányban megjelenő leíró részek mind értelmet nyernek ennek a ténynek az ismeretében.

A történet főhőse egy amerikai álruhás SS-tiszt és egy zsidó kislány, akinek rövid életét semmi más nem jellemzi, mint a folyamatos menekülés, rejtőzködés, a mimikri, amelyben ez az emberpalánta nem megtört fénytelen árnyék lesz, hanem a benne lévő őserő minden egyes megmérettetés után erősebbé és erősebbé faragja.

A két sors, a két önmagát megacélozó jellem, a maga érzelmektől mentes túlélési stratégiájával mégiscsak – pont a megmagyarázhatatlan érzelmek okán – egymásra talál, és nagyon gyorsan, szinte minden időbeliség nélkül kialakul közöttük egy rendkívül soros kötelék.

A könyv ezzel az alappal indít, majd szereplőit egy ardenneki pincéjébe irányítja, ahol még fülledtebbé válik a dráma, a valós történések előterében az írónő a pince lakóinak, az ő egyéni sorsuknak a felvonultatásával próbál kaleidoszkópszerű, összetett képet adni az össztársadalmi változásokról, bemutatni azt, hogy kit hogyan érint az öt éve húzódó háború.

Emmanuelle könyve a gyerekre irányított, aprócska motívumból világméretű tragédiára rámutató perspektívájával felidézte bennem a Könyvtolvaj hangvételét, de azzal ellentétben itt a remény sokkal nagyobb hangsúlyt kapott, a legdrámaibb jeleneteknél is érezhető volt egyfajta biztonság, amivel az író kivezette főszereplőit újra és újra a halál torkából.

A könyv egyenletes tempója sajnos a végére elveszett, a végső, mindent eldöntő jelenet után gyors snittekben, térben és időben is ugrálva, szinte csomagban kaptam az információkat és az érzelmeket, amelyek így egy szerethető, kicsit kiszámítható, de mégis suta véget adtak az egyébként háromnegyedéig gondosan felépített könyvnek.

Tags:

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • Twitter
  • RSS
Page 4 of 539« First...23456...102030...Last »