Tejeskávé szerelem

Furcsa dolog ez a kávéval. Nagyjából 14 éves korom óta kávézom, változó intenzitással és változó ízléssel, de vannak örök befutóim, ilyen például a reggeli lattém. A presszókávé, amit forró tejjel és sok-sok tejhabbal iszom. Nálam ez jelenti a jó reggelt, innen indul a nap, amit a férjem az elmúlt 18 év során bölcsen kitapasztalt, és ha azt szeretné, hogy mindent jó színben lássak, akkor az első nyújtózkodásom után már a kezem alá is készíti az én bögrényi boldogságomat.

A kávém és én :D

A kávém és én :D

A kávé nekem élvezeti cikk. Nem a benne lévő koffein mennyiségéért és hatásáért iszom, hanem egyszerűen azért, mert örömmel tölt el egy jól elkészített, ízletes ital. Éppen ezért szoktam elvetni a sulykot a spanyoloknál és főleg az olaszoknál, ahol számolás nélkül iszom egyik espresso macchiato-mat a másik után. Ez most, a velencei út során sem volt másként, minden eltévedésünket megünnepeltem egy jó kávéval, tesztelvén a teljes velencei kínálat jelentős részét.

De a reggel az mindig a tejeskávéé, éppen ezért örültem különösen a Nespresso új szortimentjének, a Barista Creations-nek, amely kifejezetten a tejes kávés italok világában szeretne maradandót alkotni a három, más-más napszakra, hangulatra, stílusra és tejmennyiségre hangolt kávéjával.

Az új triumvirátus

Az új triumvirátus

Bár ez így nagyon egyszerűen hangzik, a Nespresso csapata hat évnyi kutatómunkát tett bele a tökéletesség kedvéért, hogy megalkossa azokat az ízkombinációkat, ízprofilokat, amelyek kifejezetten tejjel válnak teljessé. Természetesen úgy alakították a kapszulák beltartalmát, hogy ne csak az állati eredetű tejek, hanem a növényi italok is megfelelő partnerei legyenek, így nem csak tehén-, bivaly-, kecske- vagy adott esetben szamártejjel önthetjük fel ezeket, hanem bármilyen, számunkra ideális növényi itallal is kiegészíthetjük.

A három kapszula három egészen különböző kávét rejt magában. A Chiaro lágyságával, gyengédségével a kávéval kokettáló, de nem rendszeresen kávézó felhasználók kedvence lehet, édessége, kekszes, frivol hangulata ideális reggeli kávévá teszi, amelyet tényleg érdemes napindítónak kipróbálni. A kekszes hangulatot egy kenyai arabica adja a keveréknek, míg a nem túl domináns, de jól kivehető fűszerességet az indonéz területekről származó kávé biztosítja.

A második tétel már karakteresebb, dominánsabb ízekkel jelentkezik, a Scuro a melbourne-i kávékultúrából merít ihletet, kifejezetten egyensúlyra törekvő ital, amelyben minden íz a helyén van, de igazi rivaldafényre egyik sem törekszik. Ha nekem kéne választani, akkor a Scuro lenne az a kapszula, amelyet tízórai környékén pattintanék a kávégépbe, hogy egy nagyobb mennyiségű tejhabbal együtt átsegítsenek a délelőtt hátralevő részén. Íze kellemes, enyhén pörkölt, kakaós jegyei nagyon szerethetők, krémesen lágy és enyhén édeskés kávé, a maga mélységeivel.

nesp

Az utolsó tagja a triumvirátusnak egy igazi meglepetés: a Corto a spanyol kávézási szokásoknak megfelelő cortado alapját adja meg, egy ugandai prémium robusztával, amely részint arra is hivatott, hogy a robuszta alaptalan rossz sajtóját megcáfolja. A sötét pörkölésű kávéról a Nespresso kávénagykövete, Márkosi Balázs szemléletesen csak annyit mondott, hogy a spanyol pörkölés ott lép rá a gázra, ahol az olaszok már épp levették a lábukat. Egyszóval ennél a kávénál már sokkal erőteljesebbek a hangok, és ennek megfelelően a tejhab is kevesebb, az arányok itt már a kávé irányába billennek, ez a kapszula tökéletesen alkalmas az általam úgy szeretett espresso macchiato elkészítéséhez is, amely méltó zárása lehet egy jó ebédnek, vagy akár egy sikeres munkanapnak.

Aki nem lép egyszerre... :D

Aki nem lép egyszerre… :D

Tags:

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • Twitter
  • RSS

Cukormentes Húsvét

Már több mint két éve nálunk is szempont a cukormentesség. Szerencsére a férjem kevés édességet fogyaszt, így a hétköznapi sütéseim menetében nem állt be különösebb változás, de az ünnepi időszakokat bizony már körbelengi, a hogyan csináljunk jó cukormentes édességet, desszertet kérdésköre.

Bevallom, nálunk a cukorfogyasztás minimális, így viszonylag ritkán kell valamit valamivel kiváltanom, illetve elvonni se nagyon van honnan, a teát, kávét soha nem ittuk cukorral, a nassolásunk jó része gyümölcs, az italaink – a csapvíz mellett – mentes üdítőkből állnak.

Mint kiderült, pont ezek azok a területek, ahol könnyű édesíteni. Az italoknál ugyanis nincs anyaghányad, itt nem számít, hogy az eredetileg használt cukor milyen szerepet töltött be, hogyan viselkedett, hogyan lépett kölcsönhatásba a többi alapanyaggal, mint a tészta esetében. Ez ugyanis az összes desszertnél számít. Ezért is örültem a Coca-Cola Magyarország meghívásának, ahol Sallay Fanni és Iklódi Dóri mutattak néhány trükköt, illetve Szűcs Zsuzsanna dietetikus mondott néhány igazán megszívlelendő tanácsot.

IMG_20190411_135825

Az első ilyen okosság, amit nem csak mentesen étkezőknek, hanem a simán csak tudatosan táplálkozóknak is érdemes megfogadni: a receptekben szereplő cukormennyiség 10-15%-át nyugodtan csaljuk el, nem fog érződni a végeredményen,  sőt – adta hozzá a plusz infót Fanni – ha tehetjük, akkor többféle cukorral adjuk meg a kellő mennyiséget, ezzel is tovább gazdagítva a sütemény ízpalettáját.

Ez a többféle édesből való dolgozás a természetes cukorpótlókra is igaz, Fanni állítása szerint különösen jó, ha keverjük ezeket, mert a különféle édesítők egymás mellékízét szintén képesek elnyomni, tompítani. Az sem mindegy azonban, hogy milyen típusú süteményhez milyen típusú édesítőt használunk: a xilit a lágyabb krémekben, piskótákban muzsikál jobban, az eritrit a roppanós állagú, linzer jellegű tészták édesítésére alkalmas igazán.

Ahogy a cukrok arányítása, úgy a liszteké is fontos, Dóra szerint itt ugyancsak érdemes egy egészséges, 70-80%-os teljes kiőrlésű liszt, 20-30%-os fehér liszt bázisú alapra építeni, ami még lassú felszívódású, de a fehér lisztnek köszönhetően könnyebb, levegősebb tésztát eredményez.

A workshopon készített desszertnél szintén így jártunk el, aminek a receptjét most meg is osztom veletek.

IMG_20190411_151959

Ilyen cuki kuglófokat gyártottam. És igen, ilyen fáradt voltam 10 óra autókázás után. :D

Húsvéti márványkuglóf

Hozzávalók:

21 dkg teljes kiőrlésű búzaliszt

9 dkg sima búzaliszt

15 dkg eritrit

10 dkg vaj

3 db tojás

3 dl AdeZ Mesés Mandula ital

1 csomag sütőpor

2 ek. holland kakaópor

1 tk. vanília aroma

Elkészítés:

A vajat kissé megolvasztjuk, majd a tojásokkal és az édesítőszerrel habosítjuk, majd 2,5 dl mandulaitalt hozzáadunk, és összekeverjük.

A liszteket egy másik tálban összekeverjük a sütőporral, majd apránként hozzáadjuk a tejes keverékhez, és addig keverjük, amíg csomómentes lesz. Ekkor kétfelé vesszük a masszát. Az egyik felébe teáskanál vanília aroma kerül, a másikba kakaópor és a maradék mandulaital.

Egy kuglófformát kivajazunk, lisztezünk, majd elkezdjük a rétegzést. Tetszés szerint a vaníliás vagy a csokis masszával kezdjük: felváltva csorgatjuk bele, körbe-körbe a formába, amíg el nem fogynak.

Előmelegített sütőben (190 fok) nagyjából 40-45 percig sütjük a kuglófunkat, majd tűpróbával ellenőrizzük, hogy teljesen átsült-e.

IMG_20190411_145508

Tags: ,

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • Twitter
  • RSS

Újabb magyar csokisiker!

Mindig öröm a magyar csokoládék győzelme, hát meg akkor, ha a saját ügyfeleim azok, akik ezeket a szép sikereket elérték.

Többek között ezért is örülök az ország legfiatalabb aranyérmes chocolatier-jenek. Ugyanis az alig 25 éves Demeter Ádám nyert a töltött bonbonok egyik fő kategóriájában, a csokoládék világversenyén, az International Chocolate Awards 2019-en.

Ádám a családi vállalkozásban dolgozik, de szülei régóta szabad kezet biztosítanak számára, a Demeter Chocolate kitűnő kézműves bonbonjainak kialakításában és kivitelezésében elévülhetetlen érdemei vannak, az újabb alapanyagok megismerése, azok felhasználása, a legújabb trendek követése már kifejezetten az ő feladatköréhez tartozik.

A zsűri külön arannyal értékelte a bonbonoknál a helyi alapanyagok használatát is, amelyben szintén aranyat szerzett a Demeter Chocolate Irsai Olivér szőlőpálinkával ízesített bonbonja. Azaz Ádám rögvest két aranyérmet is szerzett az idei International Chocolate Awards-on.

IrsaiOlivérSzőlőpálinkás_Nyertes_v

Tags:

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • Twitter
  • RSS

Az időm és én

Furcsa dolog ez az idő. Elnézem a Nőket. Hevernek a kanapén, prücskörésznek, Zsófi olykor még unatkozni sem átall. Én meg egyre inkább azt érzem, hogy legértékesebb kincseim egyikévé vált maga az idő, ami nem kegyelmez, nincsenek a Mátrixból vett lassulások, a párhuzamos univerziumok és Hermione időnyerője is várat magára, nekem magamnak kell kialakítanom a ritmusomat úgy, hogy ne egy versenyfutás legyen az életem. Inkább egy ügyes szisztémát építek, amiben mindennek megvan a helye, mégis rugalmas, könnyen alakítható, és nem a saját magam hajszolása a cél, hanem pont az, hogy a lehető legkényelmesebben oldjam meg a feladataimat.

Ezért szeretek itthonról dolgozni. Nagy teher, sőt igazi kihívás, de már itt lecsípem a munkába járás idejét, és amíg más a héven tömörül, addig én már javában a következő havi gasztronómiai magazint szerkesztem.

Ugyanez a bajom a mozgással is. Nagyon szeretek mozogni. Nagyjából 20 éves koromban jöttem rá, hogy amitől a tornatanáraim – semmilyen eszköztől vissza nem riadva – el szerettek volna tántorítani, az nekem jó. Oldja a feszültséget, segít gondolkodni, jót tesz a szervezetemnek, és a legfáradtabb változatomat is azonnal feltölti. Éveken át lelkesen kick-boxoltam, kipróbáltam az összes fantázianévvel illetett közösségi padra fel- és leugrálást, jártam biciklis órákra, elmélyült pillanataimban, éveimben a callanetics látványra könnyű feladatsoraiban kerestem a megvilágosodást, aztán néhány éve ráleltem a társamra, a futópadra.

Le kell szögezni, hogy nem futok. Na, ha valamit elintéztek ezek a tornatanárok és a Czakó utcai véget érni nem akaró Cooper-tesztek, az a futás. Egyszerűen nem szeretem, viszont gyalogolni, gyorsgyalogolni kifejezetten imádok, úgy pörgeti ki belőlem a fáradtságot és ad teret a szertefutó gondolataimnak, hogy munkásabb időszakokban minden reggel leverekedtem magam az egyik közeli terembe, hogy – a békási tömbházak és az alattunk futó tizenegyes út megnyugtató látványát figyelve – kigyalogoljam a problémáimat, és elérjek a megfejtésekhez.

De akármennyire a kertek alatt közlekedtem és választottam a legmegfelelőbb (felszereltség, megközelíthetőség, tisztaság) termet, több időt töltöttem a kocsiban, mint amennyit ténylegesen a futópadon gyalogoltam, hegynek, boldogan.  Ennek ellenére állhatatosan jártam, egy nagyobb felújítási munkáig, amely teljesen ellehetetlenítette a próbálkozásaimat. Feladtam, elkezdtem a környék utcáit róni, de hol esett, hol sötét volt, hol csak hideg és nekem kifejezetten hiányzott a megszokott rutinom. Azaz a gyaloglás elmaradt. Néha-néha nagyobb távokat megtettem, de a napi, vagy kétnapi rutin, amelyet nem csak a szervezetem, hanem az agyam is megszokott, rettentően hiányzott.

Pótcselekvésként előkaptam a callaneticshez jól passzítható, ismerős mozdulatsorokkal operáló jógát, amibe ideig-óráig fülig beleszerelmesedtem, majd jött a felismerés, hogy a dinamikus jógát nem kedvelem, a klasszikus, kitartott pózokkal dolgozó jóga mellé kéne az intenzív mozgás. Azaz visszatértem az eredeti problémámhoz: hogyan fogok én hatékonyan gyalogolni?

Az otthoni pad lehetősége meg sem fordult a fejemben, egészen addig, amíg rá nem leltem a Mediwel OTO Antelope futópadjára, ami kifejezetten otthoni használatra terveztek és nem tévedés: összecsukható. A színe és az áramvonalas formája már csak a hab volt a tortán.

Az OTO Antelope paddal visszakapom a mozgás szabadságát, akkor és annyit gyalogolok, amennyit jólesik, nem kell lesnem, hogy épp lejár-e a bérletem, hoztam-e inni, van-e nálam törölköző. Nem kell azzal szembesülnöm, hogy az öltözőt és a hozzá tartozó helyiségeket olyanok is használják, akikkel nem vagyunk azonos véleményen a tisztaságról és a rendről, vagy nem kényszerülök abba a helyzetbe, hogy edzés után izzadtan üljek autóba és úgy jöjjek haza.

mediwel1_v

Az OTO Antelope futópaddal visszakapom az időmet, az utazással, a dugókban töltött percekkel, félórákkal már nem kell felszoroznom a sportolásra szánt időmet, rugalmasan, a folyvást alakuló napirendembe tudom illeszteni a mozgást, s ki tudja, egy nap talán már nem csak gyalogolni, hanem futni is kedvem támad.

Addig meg a nappaliban, vagy az épp tavasza forduló teraszon róhatom gyalogos kilométereimet, tehetem helyre a gondolataimat, töltekezhetem fel, arról nem is beszélve, hogy a példa bizony ragadós. A kényelemhez szokott Nőkben is – láttamra és a mutatós pad láttára – megszületett az igény a mozgásra, Zsófi boldogan fut, figyeli a maga mögött hagyott távot, közben feldolgozva a tápanyag és a mozgás közötti kapcsolatot, Anna is sétál, ha épp kedve támad, és a férjemben szintén ott a felismerés, amely egyszer talán a mozgás örömévé válik.

Tags: ,

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • Twitter
  • RSS
Page 3 of 52012345...102030...Last »