Lusta túrógombóc

Vannak napok, amikor az ember ellenállhatatlan vágyat érez egy tál gőzölgő túrógombóc iránt, de a formázással, a gyöngyöző víz feletti várakozással nem akar megküzdeni. Ilyenkor jön el a „lusta” gombóc ideje, ami nálam most egy kis csavarral, kukoricadarával készült. A végeredmény pedig? Meglepően selymes, napsárga és természetesen gluténmentes.

Lusta túrógombóc

Hozzávalók:

10 dkg kukoricadara

45 dkg rögös túró

3,5 dl víz

egy csipet só

5 dkg vaj

5 evőkanál gluténmentes zsemlemorzsa

2 dl tejföl

1 teáskanál eritrit (vagy ízlés szerint más édesítő)

Elkészítés:
Egy lábasban felforralom a 3,5 dl enyhén sós vizet. Amikor már lobog, a lángot a legkisebb fokozatra állítom, és folyamatos kevergetés mellett beleöntöm a kukoricadarát. Pár percig főzöm, amíg sűrűsödni kezd, majd lezárom alatta a gázt, fedőt teszek rá, és békén hagyom. A gőzben a szemek tökéletesen megpuhulnak és megduzzadnak.

Míg a dara pihen, elkészítem az aranyló morzsát. Egy serpenyőben megolvasztom a vajat, rászórom a gluténmentes zsemlemorzsát, és közepes lángon, állandóan kevergetve szép borostyánszínűre pirítom, finoman sózom. A tejfölt közben egyszerűen kikeverem az eritrittel.

Amikor a dara már langyosra hűlt, lazán beleforgatom a túrót. Nem kell túldolgozni, a cél az, hogy a túró fehér rögjei megmaradjanak az aranysárga masszában. Tálaláskor egy leveseskanál vagy fagylaltadagoló segítségével formás halmokat szaggatok a tányérra, bőven megszórom a vajas morzsával, végül pedig megkoronázom az édes-krémes tejföllel.

Igazi békebeli desszert, alig negyedóra alatt.