Őszi nagy könyvajánló

Idén kicsit megcsúsztunk az ajánlóval, bevallom, a nyár jelentős része listaírással telt és nem olvasással. De most minden pótlásra kerül, hogy ebben a szezonban már biztosan legyen mit olvasnotok!

Őszi könyvmustra

Trom Kata – Tedd a helyére!

Trom Kata könyvét mondatonként olvastam. Nem azért, mert ennyire nehéz olvasmány lett volna, inkább elgondolkodtatott, sok mindenen, sok otthonon, sok általam hozott döntésen. Kata nagyon izgalmas módon közelít az otthon fogalmához, a térben való elhelyezkedésünkhöz, a térrel való egymásra hatásunkhoz. Példái szemléletesek, saját tapasztalatain keresztül a mi magunk életét is könnyedén górcső alá vehetjük. A tér-lélek-tan szemlélet jegyében született könyv a harmónia és a rend megteremtésének lehetőségein kalauzol végig. A szerző személyes történeteivel és esettanulmányaival szemléletesebbé tett útmutató azon az ösvényen indít el, amelyet aztán mindannyian a magunk tempójában és ízlése szerint járhatunk be. Trom Kata a tér-lélek-tan megalkotója, több mint tizenöt éve kezdte el kidolgozni egyedi világszemléletét magyar gyökerei és különböző kultúrák, spirituális hagyományok ötvözésével. Ebben a folyamatban művészettörténész végzettsége mellett nagy segítségnek bizonyult, hogy évekig élt Japánban és Portugáliában, hosszabb időt töltött Indiában, Angliában. Tanítványait és az otthonuk kialakításában vagy átrendezésében helyszíni tanácsadást kérőket segíti felismerni és megérteni környezetük és életük sokrétű összefüggésrendszerét. Könyveiben a külső és belső (fizikai és lelki) tereink közötti kapcsolat és átjárás titkait fogalmazza meg. A tér-lélek-tan folyamatosan fejlődő rendszere szemléletváltásra inspirál.

Trom Kata – Tedd a helyére! (Jaffa Kiadó)

Cziglán Karolina – Elfogadó kapcsolódás

A negyvenes éveimre az egyik vezérelvem lett a kapcsolataim minőségének felülbírálása. Ez valószínűleg adódott a két erősen kamaszodó gyerek neveléséből is, meg abból a felismerésből, hogy ezekre a kapcsolatokra mekkora szükségem is van valójában. A felszínesség soha ne volt a mélyebb kapcsolataimra jellemző, apám sajátosan és néha sajnálatosan őszinte hozzáállását örököltem, a színlelés, a semmiről folytatott diskurzusok nem tartoznak a kedvenc elfoglaltságaim közé. Éppen ezért ápolom azokat a közeli és munkatársi kapcsolataimat, amelyeket bármilyen okból fontosnak ítélek és ennek egyik legjobb módja az elfogadás. Elég mélyek, hitelesek, bensőségesek a kapcsolataim? Hogyan engedhetném közelebb az embereket úgy, hogy ne veszítsem el önmagam? Gyakran eltávolodunk egymástól, vajon mit rontok el ilyenkor? Akiben felvetődtek már hasonló kérdések, az biztosan izgalmas kalandnak fogja találni az utat, amelyet a könyv olvasójaként bejárhat. Az intimitás, ez a sokszínű, egyszerre vágyott és ijesztő élmény a legszebb és legfájóbb tapasztalatok forrása is lehet. A szerző a sebezhetőség és az elfogadás fontosságát hangsúlyozza, valamint azt, hogy az intimitás megélésének alapja az önmagunkkal való kapcsolat. A kötet személyes történeteken keresztül teszi könnyen befogadhatóvá az intimitás paradoxonjának súlyos kérdéseit, emellett gyakorlatokat is kínál az olvasónak, amelyek segíthetnek, hogy hitelesebb és meghittebb kötelékeket alakítson ki a környezetében élő emberekkel.

Cziglán Karolina – Elfogadó kapcsolódás (Jaffa Kiadó)

Heather Fawcett – Emily Wilde atlasza a Másvidékről

Emily Wilde tündérenciklopédiáját olvasni igazi felüdülés volt, a finoman archaikus nyelvezet, az ügyesen szerkesztett világ, a kedvelhető szereplők és a remek történetvezetés együttesen szórakoztató, teljes mértékben kikapcsoló, koherens fantasyt eredményezett, amelynek világába – még ha olyan kegyetlen hideg is volt – jó volt elmerülni. A második kötet ott folytatódik, ahol az előző történet véget ért, Emily és Wendell újabb közös küldetésre indul. Kettejükre új kalandok várnak az osztrák Alpok festői vidékén, ahol Emily szerint Bambleby birodalmának ajtaja is rejtőzhet, melynek megtalálása segíthetne a férfinak megmenekülni családja gyilkos cselszövései elől. Heather Fawcett nagy sikerű trilógiájának második részében Emilyre ismét nagy veszély vár. Minden erdőben és hasadékban veszedelmes szerzetek leselkednek rá, miközben nemcsak a tündérajtók, de szívének rejtélyes működését is meg kell fejtenie, mielőtt kifut az időből. (Emily Wilde kalandjai során a rejtettek számos titkára fényt derített, mint ahogy tudóstársát és korábbi riválisát, Wendell Bamblebyt is leleplezte. Mert Bambleby nemcsak őrjítően megnyerő férfi, hanem száműzött tündérkirály is egyben, de egy tündért szeretni veszélyes dolog.)

Heather Fawcett – Emily Wilde atlasza a Másvidékről (Agave Könyvek)

Fiona McPhillips – A hallgatás sebei

Az élsport csillogó világa mögött szörnyek laknak. Ezt már egyre többet halljuk és lassan el hisszük, annak ellenére, hogy az áldozatok hangját sokszor és sokféleképp próbálják elnyomni a rendszert kihasználók, az azt élvezők. Fiona McPhillips bemutatkozó regényében semmi sem hangosabb a bosszúvágynál és az igazság követelésénél. A hallgatás sebei tragikus látlelet egy olyan jelenségről, amely mindmáig sok fiatalt érint, miközben a prózája a Dennis Lehane-i neonoir legjobb elemeiből táplálkozik. Írország az 1980-as évek második felében. A lakosságot recesszió sújtja, az egyre növekvő munkanélküliség következtében sokan elhagyják a hazájukat. A tinédzserek egy része a sportban látja a kitörési lehetőséget, és többen is próbálnak bekerülni a jó nevű Highfield gimnáziumba, amelynek legendás úszótanára, Maurice McQueen egyenesen a legnagyobb világversenyekre neveli ki a tehetségeket. A nemzetközi sikerek mellett arról viszont már mindenki mélyen hallgat, hogy McQueen az edzések után nem egy lányt szexuális együttlétre kényszerít. Amikor egyikük öngyilkosságot követ el, és a boncolás során kiderül, hogy terhes volt, az események végzetesen felgyorsulnak. Az áldozat legjobb barátnője, Louise Manson az igazság kiderítésének reményében győzi meg anyját, hogy iskolát váltson és a Highfieldbe kerüljön, ahol bár először nehezen illeszkedik be a többiek közé, de jó sporteredményei miatt idővel befogadják. És hamarosan felfigyel rá McQueen is. Ami pedig ezután történik, az nemcsak a lány és társai tanulással töltött éveit határozzák meg, hanem végigkísérik az egész életüket.

Fiona McPhillips – A hallgatás sebei (Magnólia Kiadó)

Kovács Krisztián – Ablakok az ébrenlétbe

A Minden csendes és nyugtalan nagyon közel volt hozzám, a közös múlt, az egyformán ismert város, a Kodak-aranyba hajló emlékek azonossága és a történetszövés egyedisége megfogott, szerettem. Nagyon vártam az őszre beharangozott új könyvet is, végre meg is érkezett a nyomdából, az Ablakok az ébrenlétbe, amely elsősorban a barátságról szól. Ám, ahogy az igaz barátságokból sem csupán két ember kapcsolata rajzolódik ki, hanem annak az egész világnak a képe is, amiben nekik élni adatott, az Ablakok az ébrenlétben is az élet teljességéről szól, miközben szereplőinek egymáshoz fűződő viszonyát feltárja. Minden ismerős kissé, és mégis minden egészen kiszámíthatatlan módon működik. Fiatal fiúk találnak egymásra egy vidéki magyar kisvárosban, valamikor a rendszerváltáson már túl, de a kétezres éveken még innen. Esendő vagy egészen szörnyű apák árnyékában, szeretetteli vagy legalábbis nem teljesen rideg anyák oltalmából előmerészkedve, csodálatos lányok igézetében, a hirtelen elveszített naivitáshoz mégis mindhalálig ragaszkodva. Sallai Ervin már felnőtt fejjel igyekszik felidézni az eseményeket, az alakokat, barátait, Botát, Kafkát meg Mancit és mindazt, ami velük történt vagy történhetett volna. Hiszen a legnagyobb rejtély az élet a maga hétköznapiságában, ahogy egyszerre tud elviselhetetlen és elviselhetetlenül gyönyörű is lenni.

Kovács Krisztián – Ablakok az ébrenlétbe (Európa Kiadó)

Eva Grazia Sáenz de Urturi – Akvitánia

Urturi A fehér város csöndje trilógiával nálam befutó lett, nagyon szerettem a plasztikus leírásait, a karakterábrázolás módját, a hitvilágot, múltat , Vittoria múltját a regény jelenébe behozó történetszövést, kicsit Zafónt kaptam, közben egy kis Bíbor folyókat, de mindezt izgalmas, új, egyedi hangon. A trilógia után most itt az új regény, az Akvitánia, ami a múltba kalauzolja el olvasóit. 1137-ben a tizenhárom éves Akvitániai Eleonóra bosszút esküszik a francia király, VI. (Kövér) Lajos ellen, aki sejtése szerint meggyilkoltatta szeretett apját, X. Vilmost, Akvitánia hercegét. Hozzámegy a frissen trónra lépő, tapasztalatlan VII. Lajoshoz, hogy Franciaország királynéjaként aláássa a Capet-ház hatalmát, és kiderítse, ténylegesen kinek állt érdekében az apja és az időközben szintén elhalálozott francia király megöletése. Ebben a nyomozásban nagy segítségére vannak az akvitániai macskák, a hírhedt kémhálózat mindenhová befurakodó ügynökei is. Urturi nagyszabású, tizenkettedik századi történelmi víziójában egymást érik a szenvedélyes szerelmi és hatalmi csatározások, a valódi, nem kis emberáldozattal járó várostromok, ahogy a vérfertőző kapcsolatok és az erőszakos, kegyetlen kínzások sem mennek ritkaságszámba. A nagy fordulatszámon pörgő cselekmény középpontjában azonban mindvégig az elszánt és merész Eleonóra áll, korának különös és különleges asszonya, aki a francia királytól való válása után az angol trón királynéjaként is zavarba ejtően kitűnt erényeivel, befolyásával és tetteivel a középkor férfiak uralta világában.

Eva Grazia Sáenz de Urturi – Akvitánia (Európa Kiadó)

Paula Hawkins – Kéksötét

Amikor egy világhírű képzőművész egyik alkotásáról kiderül, hogy emberi csontot is tartalmaz, három ember élete végzetesen összefonódik a titkok és hazugságok hálójában. Eris aprócska szigetén egyetlen ház áll, benne egyetlen lakóval. A szigetre egyetlen úton lehet be- és kimenni, ám a dagály érkezte mindennap tizenkét órára elvágja a skót szárazföldtől. Ezt a parányi szigetet vette meg, és itt alkotott valaha Vanessa, a híres művész. A lenyűgöző, páratlan tehetségű Vanessa, akinek hírhedten csalfa férje húsz évvel ezelőtt nyomtalanul eltűnt. A ház most Grace otthona. Egy magányos, idős nőé, aki az árapályra hangolta életét, és a világtól háborítatlanul szeretne élni. Most azonban egy váratlan látogató tart felé, kinek érkeztével nem csak Eris titkai bukhatnak a felszínre, hanem valami sokkal borzalmasabb is. Paula Hawkins új regénye a hatalom és művészet összefüggéseit feszegeti lassan adagolt, egyre növekvő feszültségben. Kifinomult stílusával és erőteljes megoldásaival a Kéksötét napjaink egyik legemlékezetesebb thrillere.

Paula Hawkins – Kéksötét (Magnólia Kiadó)

Benjamin Stevenson – Ezen a vonaton mindenki gyanús

Benjamin Stevenson sajátos vonalvezetésű előző regénye, A családomban mindenki gyilkos után örömmel láttam, hogy Ernest következő története is napvilágot látott. A hófödte vidéken együtt vakációzó család, a családi titkok és az arra alkalmazott „unoetodox” megoldások igazán szórakoztatóvá tették Stevenson regényét és ez az Ezen a vonaton mindenki gyanús esetében sincs másképp. „Amikor ​meghívást kaptam az Ausztrál Krimiírók Társaságának fesztiváljára a helyi Orient Expressz, a Ghan fedélzetére, reménykedtem benne, hogy az utazás némi inspirációval szolgál majd a következő könyvemhez. Ezúttal regényt akartam írni ‒ elég volt az egymást gyilkoló hús-vér emberekből. Sejthetitek, hogy nem így sült el a dolog. A fesztivál vendéglistája a krimiirodalom krémjéből állt. Ott voltam én, a debütáló szerző, aztán egy fickó, aki helyszínelős krimiket ír, egy legendás bestseller író, meg egy nő, aki jogi krimikben jártas, egy másik, aki pszichothrillerekben, valamint egy szépirodalmi nagyágyú. Ám amikor egyikünket meggyilkolják, a vonaton utazó írók ‒ velem az élen ‒ azonnal nyomozókká válnak. Együtt csak sikerül megoldanunk egy bűnügyet. Elvégre nemcsak a megoldásban vagyunk profik, hanem az elkövetésben is. De hogyan lehet kideríteni, ki a gyilkos, ha az összes gyanúsított tudja, hogyan ússzon meg egy gyilkosságot?

Benjamin Stevenson – Ezen a vonaton mindenki gyanús (Agave Könyvek)

Sissel Jo Gazan – A fecske röpte

Sissel könyvei szabályosan beszippantják az embert, a maguk hétköznapiságában egyediek, kis drámáin keresztül éles társadalomkritikát fogalmaz meg, kérdései, felvetései sokáig az olvasóval maradnak. A fecske röptében Soren Marhauge, a szabadúszó nyomozó egy profitorientált összeesküvés nyomába ered, amelynek gyökerei a Big Pharma legmagasabb szintjétől egészen a dán kormányig nyúlnak. Amikor Kristian Storm professzort, a vitatott nézeteiről hírhedtté vált immunológust felakasztva találják az irodájában, asszisztense, Marie Skov nem hajlandó elhinni, hogy öngyilkos lett. A néhai tudós egy nemrégiben tett nyugat-afrikai kutatóútja során megdöbbentő igazságot tárt fel a fejlődő világban zajló immunológiai kutatásokról, és Marie úgy gondolja, hogy főnökét elhallgatatták, mielőtt a nyilvánosság elé tárhatta volna, amit felfedezett. Storm riválisának segítségével Soren Marhauge volt rendőrnyomozó veszi át az ügyet, és elhatározza, hogy kideríti, mi is történt valójában a professzorral. A viharos tempójú nyomozás során Marie problémás családjának és Marhaugénak a szintén biológus Annával való bonyolult kapcsolatának részletei is kibontakoznak. Marhauge ismét megküzd a saját démonaival, miközben egy olyan titkos társaság után nyomoz, amely bármilyen áron megpróbálja megvédeni a titkait.

Sissel Jo Gazan – A fecske röpte (Jaffa Kiadó)

Bibók Bea – Ellopott gyermekkor

Bibók Bea könyvéről egy hosszabb előadást is sikerült meghallgatnom, amelyből kiderült, hogy az írónő saját gyerekkori élményeit és a hozzá érkező páciensek esettanulmányait alapul véve írta meg a parentifikáció veszélyeire felhívó könyvét. A parentifikáció sok esetben jöhet létre, egy-egy szenvedélybeteg szülő, válás hatására válhat a felhőtlen gyerekkorban élő gyerekből felelősségteljes kvázi családfő, akit a szülei akarva vagy akaratlanul kényszerítenek bele egy olyan élethelyzetbe, ami a korának, érzelmi fejlettségének és a társadalomban betöltött szerepének egyáltalán nem felel meg. Ebben a szerencsétlen felállásban a gyerek mindig veszít, nem csak az ártatlan, felhőtlen gyerekkort, hanem a felnőttekbe vetett hitét és kicsit a saját jövőjét is. „Ebben a kötetben konkrét példákon keresztül mutatom be, hogyan alakul ki és működik a parentifikáció, és milyen kötődési problémák állnak a hátterében. Foglalkozom azzal is, hogy az életben milyen nehézségeik vannak a parentifikáltaknak, milyen társat választanak, és milyen dinamikák jellemzik a kapcsolataikat. A bemutatott esetek és a kötet utolsó fejezetében található gyakorlati feladatok révén tudatosítani szeretném a megtanult gyermekkori működést, hogy az önreflexió fejlesztése által elérhető legyen egy önazonosabb, boldogabb, kiegyensúlyozottabb élet.”

Bibók Bea – Ellopott gyermekkor (Libri)

Iglódi Csaba – Az ígéret szép szó

A nagy sikerű Dreher-szimfónia után Iglódi Csaba új sorozattal jelentkezik! “Ki vagy te valójában, Késmárki Bertalan?” Erre a kérdésre talán még maga az érintett sem tud válaszolni. Lelencbe adott csibész, akit zseniális elméje nem mindig a legtörvényesebb megoldások felé terel? Páratlan szorgalmú könyvesbolti inas, aki pillanatok alatt ráérez a kereskedő lét ízére? Pest irigyelt suhanca, aki bejáratos a város kétes hírű fényírdájába, ahol nem csak az úri közönség fényképeszkedik? Esetleg szeretetéhes ifjú, aki az ujja köré csavar egy ártatlan kisasszonyt is? Egy biztos, ahol ő felbukkan, ott felbolydul a város. Iglódi Csaba kiváló alapanyagból gyúrja meg hősét – fiatal kora ellenére traumákban bővelkedő gyerekkorral, pengeéles ésszel és kellő mennyiségű zsiványsággal -, majd visszanyúl a kalandregény műfajához, és a közepébe állítja őt. Csepegtet bele az 1860-as évek izgalmas érdekességeiből jócskán, csavar a kalandokon párat, és Késmárki Bertalan kalandjainak első része után már a következő kötetért nyúlna az olvasó.

Iglódi Csaba – Az ígéret szép szó (Athenaeum Kiadó)

Shelley Parker Chen – A sötétségbe fojtott világ

A nappá vált lány elragadó prózája, szerethető karakterei és sajátos történetszövése sok rajongót szerzett magának, nem véletlen, hogy A sötétségbe fojtott világ megjelenését sok olvasó ünnepelte. Mennyit áldoznál fel azért, hogy megszerezd a világot? Csu Jüancsang, a Fénylő Király, csodálatos győzelmet aratott, amikor elszakította Kína déli részét mongol uraiktól. Most új vágytól ég: meg akarja szerezni a trónt, és császárrá akarja koronázni magát. Nem ő azonban az egyetlen, akit efféle becsvágy hajt. Déli szomszédja, Csang asszony, a kurtizán, a férjének akarja megszerezni a trónt – és elég erős hozzá, hogy eltörölje Csút a Föld színéről. Ahhoz, hogy játékban maradjon, a fiatal nőnek kockára kell tennie mindent, és szövetségre kell lépnie egy régi ellenségével, a tehetséges, ám kiszámíthatatlan eunuchhal, Oujang tábornokkal, aki már mindent feladott azért, hogy bosszút állhasson apja gyilkosán, a nagykánon. A déliek tudtán kívül egy új szereplő még közelebb került a trónhoz. A lenézett tudós, Vang Paohsziang addig mesterkedett, amíg el nem jutott a fővárosba, és most halálos udvari játékai azzal fenyegetnek, hogy térdre kényszerítik a birodalmat. Paohsziang ugyanis szintén bosszúra éhezik: ő akar lenni a történelem legelfajzottabb nagykánja, hogy ezzel űzzön gúnyt az értékekből, amelyeket mongol harcosokból álló családja jobban szeretett nála. A trónkövetelők eltökélték, hogy bármit megtesznek a győzelemért. Csakhogy amikor az ember vágyának tárgya az egész világ, az még a legkegyetlenebbek számára is túl sokba kerülhet.

Shelley Parker Chen – A sötétségbe fojtott világ (Agave Könyvek)

Dan McDorman – Egy gyilkosság megírásának krónikája

Július negyediki hétvége a tiszteletreméltó West Heart vadászklubban. Az első esti koktélozásra még csak néhány vendég jelenik meg: a klub elnöke, a pénztáros a terhes feleségével, a kotnyeles iskolásfiú, a gyászoló apa, a szófukar gondnok, a leendő klubtag, a magánnyomozó.
És lesz majd egy holttest.
Meg egy megoldásra váró csavaros rejtély.
Minden más a szereplőkön múlik.
És, mint meglátod, rád is szerep vár ebben a nyomozásban.
Az Egy gyilkosság megírásának krónikája elképesztően eredeti és fantáziadús detektívregény, amely tiszteletadás a műfaj klasszikusai előtt, valamint ördögien ravasz kirakós, amelyhez hasonlót még sosem olvashattál.

Dan McDorman – Egy gyilkosság megírásának krónikája (Agave Kiadó)

Shannon Chakrborty – Amína asz-Sziráfi kalandjai

Shannon Chakrborty új sorozatában a démonok és kalózok veszik át a főszerepet, mindehhez az arab kultúra szolgáltatja a hátteret. A címszereplő Amína asz-Sziráfi, aki az Indiai-óceán hírhedt kalózaként már túlélt ármánykodó zsiványokat, bosszúszomjas kalmárhercegeket, számos férjet és még egy démont is, hogy most visszavonultan élhessen anyaként a családjával, lehetőség szerint anélkül, hogy a legkisebb köze is legyen a természetfölöttihez. De ahogy az lenni szokott, csak jön egy utolsó munka, egy nagy meló, amelyre egyetlen rabló sem mondhat nemet, Amína is visszatér egykori életéhez, régi legénységével. Egy eltűnt lányt kell csupán megtalálniuk, cserébe pedig akkora gazdagságra tehet szert, amivel egyszer és mindenkorra biztosíthatja családja jövőjét. De ahogy az sejthető, semmi sem olyan egyszerű, mint amilyennek elsőre tűnik és Amina is lassan rájön, hogy mibe keveredett. Az akciódús, kalózos jelenetekben bővelkedő, humorral sem spóroló kötet jó felütése a sorozatnak, nincs hiányérzet, vagy levegőben hagyott szálak, szépen lezárt, kerek történettel ajándékozza meg olvasóit Shannon Chakraborty.

Shannon Chakrborty – Amína asz-Sziráfi kalandjai (Agave Kiadó)

Nádasdy Ádám – Milyen nyelv az angol?

Ez a kérdés nálunk most erőteljesen a mindennapjaink része, mióta Anna angol lingvisztikát tanul Brüsszelben. Az apjával hosszasan elemeznek olyan dolgokat, amit az egyik még Nádasdy tanár úrnál tanult vagy harminc éve, a másik pedig tőle 1000 kilométerre próbálja meg feldolgozni, értelmezni. A Milyen nyelv az angol nem klasszikus értelembe vett nyelvkönyv, ahogy Nádasdy megfogalmazza: „Inkább afféle tájleírás az angol nyelv hegy-völgyeiről, szépségeiről és különcségeiről. Olyan olvasót képzeltem magam elé, aki közepesen tud angolul (legalábbis olvasni), ezért nem minden példát fordítok le. De reményeim szerint a mű számos részletét a kezdők, az angollal most ismerkedők is haszonnal olvashatják, másfelől talán a jól tudóknak is tud újat, érdekeset mondani. Lehet, hogy az elején a nyelvtani fejezetek nehéznek vagy száraznak tűnnek – aki így érzi, kezdheti a végéről olvasni a könyvet, ott könnyebb dolgok vannak. Mit tegyek: a nyelv bonyolult dolog, és persze ezért izgalmas.” Nem véletlen, hogy az idegen nyelvekre való nyitottság, a nyelvészség nálunk is családon belül öröklődik.

Nádasdy Ádám – Milyen nyelv az angol? (Corvina Kiadó)

Ray Nayler – Az óceán szeme

Tavaly Európa legnagyobb akváriumában jártunk, ahol a medúzák mellett a polipok nyűgöztek le leginkább. Őket figyelve a Kraken-históriák új értelmet nyertek és bennem mély tiszteletet ébresztettek ezek a tengeri lények. Ray Nayler közeljövőben játszódó, szépirodalmi thrillere az öntudat természetéről szól, miközben elképesztő alámerülésre invitálja az olvasót az emberiség örökségének kincsei és roncsai közé. Pletykák terjednek egy hiperintelligens, veszélyes polipfajról, amelynek talán saját nyelve és kultúrája is kifejlődött. A tengerbiológus dr. Ha Nguyen, aki egész életében a puhatestűek intelligenciáját kutatta, bármit megtenne, hogy tanulmányozhassa őket. A DIANIMA nevű, nemzetek felett álló techvállalat elszigetelte a külvilágtól a félreeső Con Dao-szigetvilágot, ahol a polipokat felfedezték. Dr. Nguyen csatlakozik a cég csapatához a szigeten: egy háborús veterán biztonsági ügynökhöz és a világ első androidjához. A polipok jelenthetik a kulcsot a példátlan áttöréshez az emberen kívüli intelligencia kutatásában. Magasak a tétek: óriási vagyont kereshet, aki képes előnyére fordítani a polipok fejlettségét, és miközben dr. Nguyen kommunikálni próbál az újonnan felfedezett fajjal, a DIANIMA-nál is nagyobb hatalmak lépnek színre, hogy megszerezzék maguknak az állatokat. Ám a polipok véleményét senki nem kérdezte. És azt sem, hogyan szándékoznak reagálni a kialakult helyzetre.

Ray Nayler – Az óceán szeme (Agave Kiadó)

Michael Chabon – A végső megoldás

Sherlock Holmes feledhetetlen alakját idézi meg ez a rövid, de annál velősebb történet, amely Sir Arthur Conan Doyle és halhatatlan figurája emlékének adózik – Michael Chabon jellegzetes, sziporkázó humorával. A klasszikus krimi vonásait viseli magán, miközben különböző égtájak és időszakok gyökeresen eltérő történelmi tanulságait hozza közös nevezőre.
1944-ben járunk, lakik egy nyolcvankilenc éves öregúr Angliában, nem tudjuk a nevét, de a szomszédai azt rebesgetik róla, egykor híres detektív volt. Linus Steinman mindössze kilencesztendős, és nem hajlandó megszólalni. Egyetlen társa egy szürkepapagáj, és a náci Németországból menekült meg. A papagáj Linusszal ellentétben beszél, és időről időre rejtélyes számsorokkal rukkol elő. Mit jelenthetnek ezek? Amikor bekövetkezik az elkerülhetetlen bűntény, az exdetektív, akinek szakmai érdeklődését már rég nem volt képes felkelteni semmi, váratlanul szolgálatba helyezi magát.  Michael Chabon kisregénye eredetileg 2004-ben jelent meg. Magyar fordításban először lát napvilágot.

Michael Chabon – A végső megoldás (21. Század Kiadó)

Alex Ahndoril – A rejtély kulcsa

Az Animus Kiadó tavaly indított cosy crime sorozatának új könyve a rejtély kulcsa. A modern krimik helyett inkább az Agatha Christie-féle hangulatú, könnyebben befogadható irányból közelít a nyomozós műfajhoz, amelyet sokan örömmel fogadnak, akiknek a vér és a brutalitás mellett vagy helyett a szürke agysejtek mozgatására van inkább szüksége. Julia Stark magánnyomozó stockholmi irodájába váratlan látogató érkezik. A sápadt, feldúlt úriember egy sikeres családi vállalkozás egyik tulajdonosa, amelynek éves luxusvacsoráját előző este tartották a férfi vidéki birtokán. Sajnos az elfogyasztott alkoholmennyiség hatására semmit nem tud felidézni az eseményekből, pedig nagy szükség lenne rá. Reggelre kelve ugyanis szörnyű fénykép várta a telefonján: egy megkötözött ember zsákkal a fején, aki a vér mennyiségéből ítélve már biztosan nem élt. Az üzletembernek fogalma sincs róla, hogyan kerülhetett hozzá a fotó, és attól retteg, hogy tudtán kívül ő maga követett el valami szörnyűséget. Julia megkéri volt férjét, a rendőrségnél dolgozó Sidney-t, hogy legyen segítségére a vidéki küldetésen, főképpen azért, mert még mindig arról ábrándozik, hátha sikerül valahogyan visszaszereznie a férfit. A két nyomozó elutazik a pompás kastélyba, ahol eltöltenek néhány napot a végzetes este résztvevőivel. Ám ahhoz, hogy rájöjjenek, kinél lapul a rejtély kulcsa, minden emberismeretüket, logikájukat és megfigyelőképességüket be kell vetniük. Mert valakinek tudnia kell, hogy mi történt. Valakinek, aki esetleg gyilkolni is képes.

Alex Ahndoril – A rejtély kulcsa (Animus Kiadó)

Szerb Antal – Utas és holdvilág

Vannak csodálatos klasszikusok, olyankor, amelyek évszázadokon átívelve képesek megszólítani a legújabb kor olvasóit is. Ilyen Szerb Antal könyve is, amelyet néhány éve próbaképp adtam Anna kezébe és azóta nagy örömmel olvassa újra és újra. A Libertine most nem csak a tőlük megszokott minőségben, álomszép kiadványként jelenteti meg Szerb könyvét, hanem játékra is hívja az olvasót és a molyklubok lelkes tagjait, a könyv mellé kínált kvízkérdésekkel többféle irányból közelítve is tesztelhetjük, hogy mennyire vagyunk járatosak a regényben, ismerünk-e minden szereplőt kellő mértékben, elmélyedtünk a próza nyújtotta kényelem mellett az apróságokban. A  Péterfy Gergely által összeállított 200 kvízkártya segíti az elmélyült értő olvasást, a díszkiadás csodás képei, Fehér Luca Kata alkotásai pedig elkalauzolnak minket a regény színhelyeire, megmutatják annak valódi arcát. Az Utas és holdvilág főhőse, Mihály, aki fiatal feleségével nászútra indul Olaszországba. A legendákkal övezett táj és néhány véletlen találkozás leküzdhetetlen vágyat ébreszt benne elveszett ifjúsága iránt, és arra ösztönzi, hogy mindent hátrahagyva felkeresse kamaszkora még élő, meghatározó szereplőit. Bolyongó hős ő, valahol az álom és a valóság között lebeg, hárítaná a kötöttségeket, de nem tud élni a szabadsággal. Útja feszültséggel teli, gyerekkori vágyakon, beteljesületlen szerelmeken, fellángolásokon és csalódásokon át vezet legbensőbb önmagához. Végigjárjuk vele a teljes eltévedés, a szimbolikus meghalás, majd az új életre támadás mitikus drámáját.

Szerb Antal – Utas és holdvilág (Libertine Könyvesbolt)

Sophie Collins – Hogyan neveljünk boldog kutyát

Bevallom, ebben mi kicsit kudarcot vallottunk, Yolán ugyanis hajlamos a búslakodásra, egyszerűen van a természetében valami mélyen entellektüel, ami hajlamos erre a fajta ok-okozati összefüggés nélküli megszomorodásra. Ettől függetlenül mi folyamatosan próbálkozunk és amikor a kutya épp nem Woody Allen-hangulatban van, akkor szerintem jó nyomon is vagyunk. Ezért is örültem meg Sophie Collins könyvének, mert vágytam egyfajta megerősítésre ebben és persze egy jó útmutatóra, hátha van még pár tipp a tarsolyában, hogy hogyan lehetne a mi borsodi terrierünket kihozni a néha-néha rátörő hangulatingadozásából. Ha szeretnénk, hogy kedvencünk boldog, elégedett kutya legyen, és minden jó forrásaként tekintsen ránk, ez a könyv nekünk szól. Hogyan tehetjük még élvezetesebbé a közös sétákat? Miként készíthetünk az ízlésének megfelelő, adalékanyag-mentes házi csemegét? Hogyan alakítsuk ki az álomfekhelyét? Ha barátnak, társnak és egyéniségnek tartjuk a kutyusunkat, és valóban a kedvében akarunk járni, a Hogyan neveljünk boldog kutyát számos tippet kínál a köztünk lévő kötelék megerősítésére, hogy úgy kapcsolódhassunk a kutyánkhoz, ahogyan a leginkább szeretné.

Sophie Collins – Hogyan neveljünk boldog kutyát (HVG Könyvek)

Anne Sverdrup- Thygeson – Erdők

Az őszi erdei sétákat elmélyítheti, az erőfürdőkben való feloldódást is elősegítheti Anne Sverdrup- Thygeson könyve. A változatos és lenyűgöző erdei ökoszisztéma emberi identitásunk szerves részét képezi. Miközben szükségünk van nyersanyagokra, európai erdőségeinket a veszélyeztetett fajok élőhelyeként, szén-dioxid-raktárként és rekreációs helyszínként is meg kell őriznünk. De vajon feloldható ez az ellentmondás? Anne Sverdrup-Thygeson gazdagon illusztrált, szórakoztató kötetében erre keresi a választ – mind a fajok közötti parányi és lenyűgöző részletekben, mind pedig távlatokban, az üknagypapa növényhatározójától egy kéregdarab alatt élő rovar létezésén át a sok tízezer kilométert felölelő erdei tájakig. A népszerű norvég biológus, a nagy sikerű Terra Insecta és Az élet szövete szerzője, ezúttal az ember és az erdei fajok együttműködését kutatja, alapot kínálva az erdők jelentőségének megértéséhez a mai természeti és éghajlati válságban.

Anne Sverdrup- Thygeson – Erdők (HVG Könyvek)

Finy Petra – Ultramarin

Petra könyvére már az első beharangozó óta kíváncsi vagyok. A hatvanas évek végén, a prágai tavasz után, annak leverésekor játszódó történetben már akkor lehetett érezni az erőt, amikor Petra még csak óvatosan osztott meg róla információkat az interneten. Aztán megjött a csodaborító és a könyv vonzása csak tovább nőtt. A tizennyolc éveseké a világ, még akkor is, ha azt mások éppen kiforgatják a sarkaiból. Prágába bevonultak a tankok, Magyarországon életbe lépett az új gazdasági mechanizmus. Virágzik a zenei klubélet, a szexuális szabadság egyre erősebb. A Coca-Cola már kapható, minden fiatal farmerben akar járni, és Beatlest hallgat. A rövid szoknya, hosszú haj és a nyugati zenék fémjelzik a fiatalok lázadását. Él Budapesten három, érettségi előtt álló fiú és két lány. Szétfeszítik őket a hormonok, de összetartja a csapatot a barátság. Közülük valaki a rendszer kegyeltje, valakinek rejtőzködnie kell, de még a rendszer kegyeltjének is van egy súlyos titka. Az események pedig megállíthatatlanul sodorják az öt fiatalt a drámai végkifejlet felé. Finy Petra legújabb regénye, amelynek ihletője édesapja, megrendítő módon mesél szerelemről és barátságról 1968-ban.

Finy Petra – Ultramarin (21. Század Kiadó)

Janecskó Kata – Nők a hálóban

Janecskó Kata oknyomozó újságíró egy megkerülhetetlen, többször tárgyalt, de soha nem elégszer említett témát tesz az asztalunkra.  Túl szép ahhoz, hogy igaz legyen – sok nő érzi ezt, amikor az interneten vagy egy különös véletlen folytán megismerkedik egy jó modorú, nagyvonalú és természetesen jóképű idegennel. Aztán mégis elalszik a gyanú és mindent elfeledtet az addig sosem tapasztalt szerelem. De a tunéziai bazár sűrűjében felbukkanó gáláns lovag, az olajfúró tornyokon robotoló özvegy mérnök, vagy a mindig makulátlan külsejű pilóta lépéseit nem a szívük diktálja. Egyetlen céljuk, hogy behálózzák és kicsalják áldozataik pénzét, majd eltűnjenek örökre. Számtalan történetet ismerünk, némelyekből dokumentumfilm és játékfilm is készült, de a magyar valósággal ritkán találkozunk. Janecskó Kata most magyarországi eseteket kutatva járta körül ezt a sokakat foglalkoztató a témát. Börtöncellákban, bírósági tárgyalótermekben és társkereső profilok között kereste a válaszokat; könyvében megszólal csaló, nyomozó, kriminológus, önvédelmi szakértő, pszichológus, és – természetesen – sok-sok nő, akik csak hinni akartak egy 21. századi tündérmesében, de sajnos csak egy csaló hálójába kerültek.

Janecskó Kata – Nők a hálóban (21.Század Kiadó)