You are here: Home > Éttermekről, cukrászdákról > 10 éves a Fióka

10 éves a Fióka

Buda hegyi szeleivel dacolva, a Városmajor sarkán áll a Fióka, immár 10 éve. A ma már kultikusnak számító hely hangulatát nem csak a régi postaépület adja, hanem a Fióka budai vendéglátásba vetett hite, egyedi hangvétele, ötletes megoldásai, amelyekkel most a megújult étlapon és a tematikus születésnapi kínálatban is megtalálhatóak.

Ez a kerek szülinap és a hozzá kötődő megannyi program remek lehetőséget kínál, hogy újra, vagy éppen először kipróbáljuk mit is tud a Fióka. A small plate – koncepció alapján kidolgozott, fúziós fogásokra és hagyományos magyar tételekre épülő konyha szerethető mértékben tartalmaz ázsiai hangulatot is, amely nem elviszi, hanem sokkal inkább kiegészíti, megmagyarázza, kerekre zárja a fogásokat. Egész novemberben kóstolók, kulturális események, meglepetés falatok és koktélok várják a betérőket.

fioka1_v

Fióka Friday – november 17.  A nap, amikor az 5. small plate-re a Fióka vendége vagy!

Fióka Sliders Party – november 25. Bohém szülinapi partit régi/új törzsvendégekkel, barátokkal és mindenkivel, aki a csapattal tartott az elmúlt 10 évben.

RUM kóstoló – november 29. A PREMIRUM párlatai találkoznak a Fióka small plate fogásaival

fioka2_v

Mi még pont a Márton-napi kínálatba botlottunk bele egy esős, szürke pénteken. A férjemmel közös randevúnknak tökéletes színtere volt a postaépületben lévő vendégtér, a gondosan összeállított, nem túl terjengős, de minden igényt ügyesen csokorba szedő étlapról nem esett nehezünkre a választás. A small plate koncepcióval könnyen együtt éltem, szeretem az ízeket, a változatosságot, nem okoz különösebb örömet, ha “lelóg a tányérról” az étel, sokkal jobban szeretek csipegetni. Itt most volt rá lehetőségem, a libamáj pástétom után még maradt hely a curryvel és picit átértelmezett, de nagyon vonzó uborka raitával kínált sütőtök steakeknek és a tépett báránnyal kínált humusznak, azaz áldozhattam majdnem az összes legkedvesebb gasztronómiai desztinációmnak, kicsit elléptem Keletre és megjártam Indiát is.

A férjem is boldog volt az apróbb megoldásokkal, hiszen a fokhagymás pirítóssal kínált velős csont egyenes folytatásaként marhahúslevest evett, majd egy egészen furcsa, de mégis jól működő fúziós fogással folytatta, az ázsiai felhangoktól nem mentes, káposztás cvekedli alapokra épülő. tépett konfitált libával kínált szélesmetélt már ránézésre is igen komplexnek tűnt.

Kis adagokból könnyű jól lakni, a desszertnek már egyszerűen nem jutott hely. A mállóan szürke péntek estében azonban jóllakottan és ízekkel teli sétáltunk vissza a város felé, megjegyezve, hogy bizony, néha érdemes a Városmajor végig vitetni magunkat a villamossal, hogy a régi postaépületben szembe találjuk magunkat a nagyvilággal, tányérra álmodva.

Tags: ,

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • Twitter
  • RSS

Comments are closed.