Határtalan telt, ragyogó színek télen is – itt vannak az AVON csillogó rúzsai

A rúzs egészen sajátos kozmetikum, amelynek nem csak elképesztő múltja van, hanem jelene is: a rúzzsal felvértez minket a külvilággal szemben, magabiztosabbá válunk általa és nem kevés üzenetet képes közvetíteni rólunk és az aktuális hangulatunkról.

A rúzs története egészen elképesztő régmúltba hajlik, a kialakulásához jó eséllyel a vadászok álcázó „sminkjétől” jutott el az emberiség, viszonylag hamar, bár az első rúzsok gyakran nagyon kezdetleges anyagok felhasználásával készültek, ezeket a festékeket az idők kezdetén az adott embercsoportokban férfiak és nők is egyaránt használták. Az első, kifejezetten rúzsról szóló feljegyzések Mezopotámiából származnak, ahol drágakövekből őrölt porból születtek a rúzsok, manufakturális szinten, ekkortájt vált a rúzs az addigi arcfestésből egy drágább, már státuszt is jelző, fényűző termékké. I.e. 2000 körül pedig már Egyiptomban is meghonosodott, a királyi család és a papság előszeretettel használta az olykor – a megfelelő hatás végett – mérgező összetevőket is tartalmazó rúzsokat, a sok kísérletezésnek meg is lett az eredménye: megszületett a máig örök vörös rúzs és szinte azonnal a hatalom jelképévé is vált.

Az ókori görögök azonban nem így viszonyultak a rúzshoz, szerintük a mesterséges szépség követe, amely a természetesség ellenében hat, éppen ezért az antik Görögországban jóformán csak a prostituáltak használtak rúzst. Bezzeg Rómában! Itt visszanyerte a rúzs az egykori státuszát, nem volt kérdés, hogy férfiak és nők egyaránt éltek ezzel az egyszerű, de szembetűnő lehetőséggel, hogy megmutassák, a patríciusok közé tartoznak. Ám ez még ekkor sem volt veszélytelen játék, a rúzsokhoz használt festékek olykor a halál csókjává is változtak.

A mai formában ismert rúzs egyik előfutára már a 10. század környékén megszületett, de az igazi rúzsig még sokáig kellett várnia a sminkek rajongóinak. Arról nem is beszélve, hogy a középkor egyáltalán nem használt az önkifejezés ezen formájának (sem), az egyház előszeretettel hangoztatta, hogy a nők az ördöggel kötött egyezségük miatt, felesleges kacérságból viselnek rúzst, egy darabig csak üldözte az egyház, majd végül nemes egyszerűséggel betiltotta a rúzst.

A társadalmi nyomás és elnyomás jegyében egy időben az angol parlament még egy olyan törvényt is elfogadott, amely szerint mindenkit, akit rúzs viselésén kapnak, megégetnek, arra hivatkozva, hogy boszorkány volt. I. Erzsébet királynő viszont rajongott a rúzsért, nem csak sminkként tekintett rá, hanem hitt benne, hogy megvédi a betegségektől is. És mivel Anglia királynőjét eléggé elítélendő lett volna megégetni, a rúzsok negatív megítélése átmenetileg valamelyest csökkent. (Erzsébet magának keverte ki a vörös ajakfestéket többek között ólomból, higanyból, cinóberből, tojássárgájából és fügeléből.)

Azonban az angol törvényhozás – rúzsfrontos is – erősen dolgozott a nők teljes elnyomásán. Anglia olyan korlátozásokat is bevezetett, hogy ha egy nő bármilyen formában megváltoztatta a megjelenését (paróka, műfogak, magas sarkú cipők), akkor az a házasság érvénytelenítéshez vezethetett. Egy haszna azonban volt ennek a nagy szigorúságnak és tiltásnak: sok nő megúszta a festékekben lévő anyagok okozta – akár halálos – mérgezéseket.

Majd Franciaországban megszületett a modern rúzs, 1884-ben a Guerlain kozmetikai cégnél napvilágot látott a szarvasfaggyúból, méhviaszból és ricinusolajból készült termék.

A vörös rúzs pedig egészen elképesztő utat járt be a 20. században: a szüfrazsett mozgalom egyik jelképévé vált. A nők jogaiért folytatott harcban nem csak a szavazati jog kapott – értelemszerűen – szerepet, a nők az életük irányításához való jogukat akarták megszerezni, többek között a szépségükhöz, az önkifejezésükhöz való jogot, amit jól jelképezett a vörös rúzs. A merész, erőteljes és nőies vörös rúzsnak sikerült a női erő tökéletes szimbólumává válnia.

Szép történet (bár valódi alapja nincs), hogy 1912-ben maga Elizabeth Arden osztogatott vörös rúzsokat a felvonuló szüfrazsetteknek. A sminknek a nők önálló keresete teremtette meg az utat, az első világháború után már nem volt kérdés, hogy a nőknek joguk van olyan dekorkozmetikumokat venni, amilyenre csak vágynak.

A Guerlian faggyúból és viaszból készített termékét idővel felváltotta a modern, Maurice Levy által 1923-ban megalkotott forgócsöves rúzs, ahonnan már nem volt megállás. A fejlődés azóta is folyamatos, a nők igénylik az újabb és újabb, még magasabb minőségű, még tartósabb, még inkább az elvárásaikhoz igazodó termékeket, amelyet szerencsére a gyártók sorra a lábuk elé is tesznek.

Idén télen az AVON a Power Stay csillogó rúzsokkal tesz minket még csillogóbbá az ünnepekre. Az Avon Power Stay csillogó, folyékony ajakrúzsa matt pigmentekkel tesz a tartós, egyenletes színért és szuperfinom csillámokkal varázsol telt, szinte 3 D-s vibráló színhatást. A paraffinmentes alapú, krémes állagú, rugalmas formuláját az első használattal szeretjük meg. Teljes fedést nyújtó, gazdag árnyalatokból választhatjuk ki a kedvencünket; az érintésálló, akár 16 órán át tartó, nem elmaszatolódó rúzs akár ajándéknak is tökéletes.