3+1 arc-és hajápolással kapcsolatos tévhit, amiről itt az ideje lerántani a leplet
Bár egyre több szó esik a bőrápolásról és egyre több ilyen trend terjed a közösségi médiumok felületein is, mégis kevesen fordítanak valóban minőségi időt önmagukra a mindennapokban. Egy új, országos kutatás arra kereste a választ, hogy mennyit költenek a magyarok az arcápolási termékekre és hányan dőlnek be a komolyan sokszor kifejezetten káros, veszélyes tévhiteknek.
A REVOX országos, reprezentatív kutatásából kiderült, hogy a válaszadók csupán egyharmada foglalkozik tudatosan és rendszeresen arcápolással, és ugyanennyi azoknak az aránya, akik csak néha szakítanak időt erre. A férfiak több mint fele, a nők közel egyötöde egyáltalán nem törődik az arcának ápolásával naponta, ahogy a 20 év alattiak hozzávetőlegesen egynegyede (ugyan még minek felkiáltással) és a 40-49 éves korosztály közel fele sem (ami igazán szomorú, mert ha valahol, na akkor itt kellene nagyon megfogni a dolgokat). Míg az urak egyharmada napi 10 percet tölt arcápolással, addig a hölgyek ugyanilyen arányban töltenek el 20 percet a szérumok és krémek felhelyezésével (énidő, csak mondom). A húszas éveiket taposók majdnem fele és a harmincasok egyharmada kevesebb, mint 10 percet szán erre a tevékenységre (az a fránya lustaság).
A felmérés kitért arra is, hogy mennyit hajlandóak a magyarok szépségápolási termékekre fordítani egy hónapban. A válaszadók nagy többsége havonta 5000 forint alatti összegben vásárolnak arcápolási termékeket, míg egyötödük 5 000-15 000 forint közötti összeget hajlandó a különböző hámlasztókra, tonikokra és egyéb termékekre költeni. A húszas éveikben járók körülbelül egynegyede, míg a negyven felettiek közel egyötöde hajlandó 5 000-15 000 forint közötti értékben szépségápolási termékeket vásárolni.
A megkérdezettek nagy része az egészséges bőrért és a bőröregedés lassításáért tesz a mindennapokban, ugyanis a felsorolt hatóanyagok közül leggyakrabban a C-vitamint, a fényvédőt, a kollagént, a hialuront, az argánolajat és a koffeint tartalmazó termékeket használják, nők és férfiak egyaránt. A 20 év alattiak majdnem fele használ C-vitamint, a többi korosztály csak egyharmada preferálja az antioxidáns külső használatát. Míg az argánolajat a harmincasok közel egyötöde, addig csupán minden tizedik 40 éves korosztályba tartozó használja rendszeresen.
A kérdéssor rávilágított arra is, mit gondol a lakosság a hajnövekedésről. A megkérdezettek közel fele gondolja úgy, hogy gyorsabban nő a haj, ha gyakrabban vágatjuk. Míg a nők körülbelül fele dől be ennek a tévhitnek, addig ennél kicsit kevesebben vannak azok a férfiak, akik úgy gondolják, hogy a hajvágás sűrűsége nem befolyásolja a növekedést. A kutatás alapján a leggyakoribb arc-és hajápolással kapcsolatos tévhiteket a szakértő teszi rendbe:
„Gyorsan összekeverek egy kis citromlevet tengeri sóval, és mehet is az arcomra.”
A kutatásból kiderült, hogy a magyarok kicsit több mint egyharmadánál előfordul, hogy a konyhában található alapanyagokból, mint például a citrom és a só vagy méz és joghurt keveri ki magának a bőrradírt vagy arcpakolást. „Ezek az összetevők alapvetően ételként való fogyasztásra, nem pedig a bőrünk ápolására valók. Továbbá az átlagember nem rendelkezik egy kozmetikum helyes formulázásához szükséges tudással, nincs tisztában például a pH értékek fontosságával (például, ha valami túl savas, akkor felmarhatja a bőrt), valamint azzal sem, hogy mit meddig lehet használni, mielőtt megromlana. Ezek a házi szerek tehát inkább károsak, mint hasznosak a bőr számára. Ha az elhalt hámsejtektől szeretnénk megszabadulni, akkor az esélyesen bőrgyilkos házi bőrradír helyett válasszunk inkább egy kémiai vagy enzimes hámlasztót, ami nem okoz mikrosérüléseket a bőrfelületen. A száraz bőrre való arcpakolás helyett pedig érdemes hialuronsavas szérumokat, a hozzájuk szervesen kapcsolódó hidratálókrémekkel és növényi olajokkal együtt alkalmazni.
„Elég nyáron felkenni a naptejet, minek fényvédőzni télen is, nem is süt a Nap?!”
A felmérés válaszadói közül tízből négy már jól tudja, hogy a napsütés mértékétől függetlenül az UVA- és UVB-sugarak is ártanak a bőrünknek, közel egyharmada pedig azzal is tisztában van, hogy a fényvédőt, naptejet 2-3 óránként újra kell kenni azért, hogy ne veszítsen hatékonyságából, de sokukat zavarba lehetne hozni, ha megkérdeznénk, hogy mitől 20-as vagy 50-es egy fényvédő. Mivel a bőröregedés folyamatait gyorsítják az UV-sugarak, szintén fontos, hogy télen-nyáron, még otthon, csukott ablakoknál is javasolt használni a fényvédőt, hiszen odabent is ér minket a fény, ha közvetetten is.
„Minél gyakrabban járok fodrászhoz, annál gyorsabban nő a hajam.”
A válaszadók nagyjából fele dől be annak a tévhitnek, miszerint minél gyakrabban vágatjuk a hajunkat, annál gyorsabban nő. „A hajunk ugyanis a tőtől, vagyis fejbőrünkből nő, nem pedig a hajvégeknél, így a fejbőr megfelelő ápolásával serkenthetjük a növekedést. A szárazabb fejbőrt javasolt hialuronszérummal, a zsírosabbat pedig szalicilsavat tartalmazó készítménnyel kezelni és a haj típusának megfelelő sampont, balzsamot, pakolást, illetve kiöblítést nem igénylő krémet használni. A hajvégek ápolásakor pedig érdemes hajolajat használni, ami segít a hajszálak és a hajvégek szerkezetének megerősítésében” – mondta a kozmetikus.
„A férfiaknak elég szappannal arcot mosni.”
A megkérdezettek majdnem egynegyede szerint semennyire nem fontos az urak arcápolása, míg egyharmad szerint valamennyire lényeges. Kicsit több mint egytizedük gondolja úgy, hogy a közepesnél kardinálisabb ez a kérdés, több mint harmaduk szerint pedig kulcsfontosságú a férfiak arcápolása. A férfiak hatoda szerint egyáltalán nem fontos az arcápolás, míg több mint tizedük gondolja úgy, hogy igenis lényeges. A hölgyek több mint negyede ért egyet azzal, hogy mindenki számára egyformán kardinális kérdés az arcbőr ápolása. A 30 éven aluliak közel egynegyede szintén azt a tábort erősíti, aki szerint mindenkinek elengedhetetlen az arcápolás, a negyvenes éveikben járók csupán egyhatoda ért egyet velük. „A férfiak arcbőrét is éri és károsítják az UV sugarak, kiszáradhat vagy zsírosodhat a bőrük és a szemkörnyéken is megjelenhetnek a ráncok. Alapvetően ugyanúgy előfordul mindenféle bőrtípus, valamint bőrprobléma és kísérő tünet a férfiaknál is, mint a nőknél. A különböző krémek és szérumok készítői általában nemtől függetlenül alkotják meg a krémeket és szérumokat, így bárki használhatja őket attól függően, hogy éppen milyen célt szeretne elérni” – jegyezte meg Takács Petra.
Az Opinio a REVOX megbízásából végzett kutatása reprezentatív a 15-59 éves rendszeresen internetezőkre nem, kor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerint.
